A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen

16. A nemesi udvarház Ny-i része a benne feltárt korábbi épületek marad­ványaival D felől. 16. Westteil des adeligen Wohnsitzes mit Überresten der darin freigelegten früheren Bauten von Süden her. 16. Partie occidentale du manoir, avec les restes des bâtiments antérieurs y retrouvés, vue du Sud. 16. Западная часть помещичьей усадьбы с обнаруженными здесь остатками более раннего строения (с его южной стороны). 19. A földbeásott gazdasági épület feltárás közben, a benne meghagyott tanúfalakkal. 19. Das ins Erdreich vertiefte Wirtschaftsgebäude während der Freile­gungsarbeiten mit den erhalten gebliebenen Zwischenwänden. 19. Le bâtiment de ferme, au cours des fouilles, avec les murs-témoins. 19. Углубленное в землю хозяйственное строение с оставленными стенами (для свидетельства). 17—18. Az udvarház D-i helyiségében feltárt korábbi házrészletek: vessző­fonatos fal alapozásárka, cölöp- és karólyukak. 17—18. Im Südteil des adeligen Wohnsitzes erschlossene frühere Bauteile: Baugrube einer Flechtwerkwand, Rammlöcher der Pfähle und Pflöcke. 17—18. Traces du bâtiment retrouvé dans la pièce sud du manoir: fon­dement d'une paroi en osier, trous de rondin et de poteau. 17—18. Раскопанные в южной части помещичьего дома остатки более раннего строения: основание плетеной стены, отверстия для сваи и остовов. Árpád-korban épült. Az ásatások során a templom körül temető támpillérekkel megerősített kerítőfalának rész­leteit is feltártuk. A szabálytalan tojásdad alakú cin­terem a templom déli oldalán volt a legtágasabb. A temető egy részének feltárásától — számítva a szo­kásos, pénzzel keltezett sírokra — reméltük elsősorban, hogy adatokat kapunk a megtelepedés pontosabb ide­jének meghatározására. Erre a munkára azonban már nem keríthettünk sort (3. kép). A templomon kívül a falu legjelentősebb épülete kétségtelenül az a kőház volt, amelynek maradványai a templom közelében állottak (4. kép). Feltárásánál komolyan megnehezítette a tájékozódást, valamint belső beosztásának és elrendezésének megismerését, hogy többszörösen beleturkáltak, s főként a belsejét át­meg átforgatták. Mégis biztosan megállapíthattuk a következőket: Az épület É—D-i hossztengelyű tégla­lap alaprajzú volt. Hossza 23, szélessége 8 m. Az átlag 60 cm széles falai szabálytalan alakú mészkődarabokból épültek (5. kép). 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom