A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Kozák Károly: XI–XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében

erősödött újból a királyi hatalom, helyreállt a rend. A királyt felesége révén erős kapcsolatok fűzték Kievhez, amely a XI. század közepén fénykorát élte. Az Endre által alapított kolostorokban (Tihany, Visegrád) orosz szerzetesek éltek.'

20 Feltételezhető, hogy ez időben érkeztek hazánkba velük együtt azok a mesterek, akik, vagy akiknek hatására hazai (királyi) műhelyben dolgozó mesterek készítették a palmettás csoportba tartozó darabokat. Az említett feldebrői és szegedi oszlopfők, valamint néhány székesfehérvári és esztergomi kőfaragvány, töredék, arra enged következtetni, hogy talán az utóbbi megoldás állhat közelebb az igazsághoz. A XII. század közepe táján két francia eredetű szerzetesrend telepedett meg hazánkban, a premontreiek és a ciszterciek. Valószínű, hogy első templomaikat az otthoniak mintájára készítették. A reformokat hirdető két szerzetesrend templomai a régebbi túldíszítettséggel szemben az egyszerűséget, világosságot sugározták. Az alaprajz is egyszerűbb lett. A szentélyek a korábbi félköríves megoldás helyett egyenesen záródtak. Nagyobbak lettek az ablakok, hogy több világosságjöjjönbea 9. Lovászpatona, ev. templom délről. (Románkori és koragótikus ablak elrendezés.) 9. Lovászpatona: Südansicht der evangelischen Kirche. (Romanische und frühgotische Fensteranordnung.) 9. Lovászpatona, temple protestant vu du Sud (disposition des fenêtres en styles roman et ogival précoce). 9. Ловаспатона, южная сторона евангелической церкви. (Расположение окон романского и раннеготического стиля.) 8. Szigliget, Avasi-templomrom (XIII. sz. II. fele). 8. Szigliget: Kirchenruine von Avas (zweite Hälfte des XIII. Jh.). 8. Szigliget, ruines de l'église d'Avas (He moitié du ХШе siècle). 8. Сиглигет, развалины Авашской церкви (вторая половина XIII века). templomba. Fejlettebb szerkezetek jelentek meg és a gótika elemei is ismertté váltak. A megye területén csak a XII. század végén épült zirci (ciszterci) apátság és a gyulafirátóti premontrei prépostság templomának alaprajzát ismerjük, amelyek e csoportba sorolhatók (5. kép l—2.)

21 A maradványok azt bizonyítják, hogy e templomok építésénél az ez időben Franciaországban, Itáliában, Belgium területén és Angliában

22 — cisztercieknél és premontreieknél egyaránt — általánossá vált háromhajós, kereszthajós, egyenes szentélyzáródású alaprajz szolgált mintául. Valószínűnek tartjuk, hogy ezek az építkezések hatással voltak a közeli Pannonhalmán és Veszprémben (Gizella-kápolna, domonkosok) folyó — XIII. század első felében — építkezésekre. Ebben az időben terjed el nálunk a kereszthajó nélküli — egy- és háromhajós — egyenes szentélyzáródású templomtípus a bencéseknél, premontreieknél és a domonkosoknál [Pannonhalma, Árpás, Buda (?), Margitsziget, Turóc, Veszprém stb.]. Ez a templomtípus a XIII. század második felében •— a tatárjárást követő építkezések idején — gyorsan elterjedt országszerte a falusi templomépítészetben (6. kép) .

23 Az egyenes szentélyzáródású templom kérdésének vizsgálatát Veszprém megyében kezdtük, ahol ez a típus 230