A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Koppány Tibor: Veszprém megye Árpád kori építészetének kutatási problémái

Veszprém megye Árpád-kori építészetének kutatási problémái A KUTATÁS JELENLEGI HELYZETE Veszprém megye hazánk középkori műemlékekben egyik leggazdagabb területe. Gazdag építészeti hagyatékáról azonban nagyon hiányos ismereteink vannak. Megyénk mai formájában egészen újkori képződmény, a középkori emlékekben ismertebb részét, a Balaton északi partvidékét, az elmúlt évtizedekben csatolták át Zalából.

1 A történeti Veszprém megye középkori, s ezen belül Árpád-kori építészetét azonban elsősorban a történeti megye határain belül kutatjuk. Ezen a területen a XV. század végén már 11 város, 11 vár és kb. 350 falu és lakott hely élt és létezett,

2 építészeti keretek között. A 11 várból hatnak az építését még az Árpádok korában kezdték meg. Kutatásaink szerint ugyanebben az időben a megye kb. 350 lakott helyén — Veszprém vára és városa kivételével—-8 szerzetesi kolostor és prépostság és kb. 190—200 városi és falusi templom állott

3 a ma még ismeretlen számú világi épületek mellett. Egy terület építészettörténetét az ott talált emlékek számbavételével, művészettörténeti és építészeti értékelésével szokás megrajzolni. Egy korszak építészetét azonban nem lehet történetileg és művészetileg értékelni a megmaradt emlékek, élő-működő épületek, romok, vagy főleg múzeumokban őrzött kőfaragványok alapján még akkor sem, ha azok száma oly bőséges, mint Veszprém megyében. Építészettörténetet csak a kor, az általános eseménytörténet, a település-, a társadalom- és a gazdaságtörténet, és ezen túlmenően lehetőleg teljes építészetének ismeretében lehet vázolni, az akkor emelt épületek összességének — vagy legalább nagyobb részének és főbb típusainak — műfaji és funkcionális, alaprajzi és felépítménybeli sajátosságai, a felhasznált anyag és szerkezet, a tér- és tömegkialakítás és természetesen a felszíni, a stiláris jegyek ismeretében. Veszprém megye középkori építészetének megrajzolásához mindeddig csak a kezdő lépéseket tettük meg. A Műemléki Felügyelőség évek óta folyó és országos méretű műemlékrevíziója megyénket is átfésülte és számbavette a ránkmaradt építészeti anyagot. A Műemléki Felügyelőség elmúlt tíz évi ásatási és helyreállító munkája és a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság keretein belül évek óta folyó kutató munka azonban számtalan épületről derítette ki a közismertnél korábbi eredetét. Nemegyszer találtunk semmitmondó későbarokk, vagy falusi eklektikus vakolat alatt rejtőző értékes középkori részleteket, sőt egész épületeket, egyháziakat és világiakat egyaránt. Ehhez azonban a helyszíni terepbejárások, az állandó megfigyelés mellett szükséges a hozzáférhető, a megye középkori építészetére vonatkozó kiadott és kiadatlan levéltári okleveles anyag, az újabbkori feljegyzések, kéziratos térképek és az elmúlt 50 év régészeti megfigyeléseinek összegyűjtése, nem utolsó sorban pedig az ismert, ma is meglévő vagy régészeti feltárásokból előkerült építészeti emlékek elemzése, építészeti jellegű feldolgozása. A munka még folyik, a kutatás pedig napról-napra újabb eredményeket hoz. A végleges értékeléshez elsősorban ismernünk kellene Veszprém megye középkori történetét és településtörténetét, amelynek feldolgozásában a megye régészeti topográfiájának gyűjtőmunkája nyomán most már reménykedhetünk.

4 A fentiek előrebocsájtása után nyilvánvaló, hogy a megye középkori építészettörténetének felvázolása rendkívül sokrétű, komplex feladat, tisztázásához a történettudomány szinte minden ágának eredménye szükséges. Mindezek tudatában — mint a megye építészetét kutatók egyike — első lépésként tettünk kísérletet a történeti Veszprém megye középkori egyházas helyeinek összegyűjtésére. Vizsgálódásaink középpontjába a középkor legjellegzetesebb épületét, a templomot állítottuk, mint olyan épületet, amely Veszprém püspöki székesegyházától a kis falusi templomokig a megye területén már a magyar állam kialakulásának első három századában is mindenütt megtalálható.

5 Gyűjtőmunkánkból levonható elvi következtetéseinket szeretnénk itt röviden vázolni abban a tudatban, hogy a kutatás összetett, komplex volta eredményeinket még sok mindenben bővítheti, vagy módosíthatja. Véleményünk szerint azonban eddigi kutatásainkból is vonhatunk le olyan következtetéseket, amelyek az építészettörténet önálló kutatási eredményeivel segíthetik a társtudományokat, esetleg csak egybevágnak immár eleve ismert történeti adatokkal, esetleg kiegészítik, sőt — esetleg alapvetően módosíthatják azokat. Az elmondottakat példákkal is igazolhatjuk. A tihanyi volt bencés kolostortemplom külső felújítását megelőző falkutatás alkalmával 1965-ben talált XI. századi palmettás vállkő kora egybevág a kolostor közismert 1055-ös alapításával, s így szervesen egészít ki egy ismert történeti adatot.

6 Ugyanígy, történeti kutatás eredményeit egészíti ki az a kép, amely Veszprém városának korai építészetéről bizonyítja azoknak az államalapítás előtti, vagy azzal egyidejű létét és vele püspökségének talán legkorábbi voltát.

7 A két téma összekapcsolása, a Veszprémben és Tihanyban talált XI. és XIII. századi 217