A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Éri István. Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata

10. Egy telkes nemesek, középnemes birtokosok Veszprém vármegyében a XV. sz. végén. 10. Hofstellenbesitzer des niederen und mittleren Adels im Komitat Veszprém Ende des XV. Jh. 10. Nobles à un seul fonds et hobereaux dans le département de Veszprém à la fin du XVe siècle. 10. Мелкопоместные дворяне, помещики средней руки в комитате Веспрем в конце XV века. hogy általában az egész birtoktest is összefüggő egységet alkot. (7. kép.) Térképeink, melyek a birtoklók szerinti megoszlást mutatják, számadatokkal is kiegészithetők. Az 1488-as adózó népesség és nem területi megoszlás alapján megállapíthatjuk: 10 nagyobb várbirtokhoz tartozott a népesség 43,5%-a, közülük legjelentősebbek a cseszneki, pápai, ugodi és vázsonyi uradalmak. (8. kép.) Az egyházi birtokosok kezén 43%-ot találunk, ebből 11%-kal a veszprémi püspökség és káptalan, egyenként 4—5%kal a győri püspök és a székesfehérvári káptalan osztozik. 6 nagyobb kolostor — köztük leggazdagabb a veszprémvölgyi és somlóvásárhelyi apácák mellett a lövöldi karthauzi kolostor — további 19%-on birtokol. (9. kép.) A középnemesi birtokok, számuk nem túlságosan nagy, a népesség mindössze 13,5%-át mondhatták jobbágyaiknak. Az egy telkes nemesek, számszerint 400-nál nem sokkal több kúria lakói, a megye össznépességének alig 5%-át teszik ugyan ki, területileg azonban aránylag nagyobb jut rájuk. A települések megoszlása számszerint is és népesség tekintetében is a nyugati járásban nagyobb: a települések 59%-án élt a lakosság 54%-a. ( 10. kép.) Már Pesty Frigyes felismerte, hogy a XI—

XIII. században megyénk három részre tagolódott.

16 A megye nyugati része, az egykori pápai és vásárhelyi járások területe, amely egyúttal nagyjából a győri egyházmegye pápai főesperességének területével azonosítható, birtokmegoszlás tekintetében merőben elüt a többitől, főleg 14 209