A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
A múzeum állandó épületének emelését megnehezíti, hogy Keszthely nem megyeszékhely, így megyei támogatást nem élvezhet. Veszprém, és Somogy megyék a saját múzeumaik problémáival vannak elfoglalva, támogatást tőlük sem remélhet az Egyesület. Keszthely sajátos helyzetét figyelembevéve a létesítendő múzeum céljaira évi 5000 korona államsegélyt folyósít az állam, ennek 1912. évi részlete megérkezett. Az államsegély utolsó részlete 1939-ben lesz esedékes. A Központi Statisztikai Hivatal kérdőívére adott válasz összegezi az 1912-es év számszerű eredményeit 07 . Régiségtár állománya az év végén 8450 db, néprajzi táré 4108 db, tájrajzi gyűjteményé 799 db, természetrajzi gyűjtemény 3144 db. A könyvtár állománya 3554 db. Az évi látogatottság csak 6438 főt tett ki. 1913-ban 1500 korona gyűjteménygyarapítási államsegélyt kapott a Balatoni Múzeum, éspedig a régészet 300 koronát, néprajz 300 koronát, természetrajz 600 koronát és a könyvtár 300 koronát 208 . Csák Árpád sajátkezű összefoglalójából 200 ismerjük az 1913-as év régészeti munkáit. Ebből tudjuk meg, hogy Csák Árpád április 1-én Révfülöpön járt, ahol egy balatonfüredi molnármester szőlőjében római szarkofágot találtak. A szarkofágot visszatemették és a tulajdonos ígéretet tett, hogy szőlőforgatás során azt a Balatoni Múzeum feltárhatja. 1913. május 13-tól több napig tartó ásatást végzett Csák a zalavári Várszigeten, melynek földjét úttöltésnek hordták el. Az ásatás eredményét 4913—5007. számokon leltározta. Ásatott Csák a fenékpusztai ,,Pusztaszentegyház"-ban is, amely szerinte 10 m hosszú és 5 m széles épület. Az ásatás során falfestménytöredékeket, Florianus császár bronz érmét és néhány újabbkori vas tárgyat talált. A leleteket 5008—5050 számokon leltározta. Folytatta az újmajori korarómai temető feltárását is, ahol az 5051—5063. számon leltározott tárgyakat találta. Az 1913. évi november 23-án tartott igazgatóválasztmányi ülésen'10 dr. Lovassy Sándor elnök jelentéséből tudjuk meg, hogy herceg Festetics Tasziló 1000 koronát ajándékozott a Balatoni Múzeumnak, amit a múzeumépület létesítésére kiutalt államsegélyhez csatoltak. Érdekes pontja ennek az igazgatóválasztmányi ülésnek a balatonparti mérlegház ügye. Ezt a mérlegházat 1910-ben Sági János kezdeményezésére állították fel, hogy a mérési díjakból a Balatoni Múzeum bevételhez jusson. Lovassy Sándor most bejelenti, hogy a mérlegház előállítási költségeit kifizette már a múlt évben, ez évben már tiszta jövedelmet is hozott. Véleménye szerint a jövedelem évi 200—300 koronát tesz majd ki. Az 1913. évi december 7-én tartott rendes egyesületi közgyűlés érdekes pontja a három évenként esedékes tisztújítás volt. Az eddigi tisztikart újból megválasztják, köztük a már Budapesten élő Sági Jánost is 211 . Az 1913-as év statisztikai adatai 212 a következők: régiségtár állománya 9485 db, néprajzi táré 4254 db, tájrajzi gyűjtemény 806 db, természetrajzi gyűjtemény 3528 db. Könyvtár állománya 3630 db. A látogatók száma 1913-ban 5312 volt. 1914. február 28-án dr. Lovassy Sándor terjedelmes felterjesztésben kéri a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét, hogy dr. Csák Árpádot segédfogalmazói vagy fogalmazói minőségben alkalmazza és a Balatoni Múzeum titkári teendőinek ellátásával bízza meg 213 . Dr. Posta Béla országos felügyelő 1914. március 3-án őszinte segítséget ígér a kéréshez 214 , az első világháború azonban áthúzza a terveket. Sági János 1914. november 1-én levelet ír Lovassynak: „Az egész országból kérik a prémeket a katonák részére, csudálatos dolgok jönnek föl nagy mennyiségben, hímes bundák, bekecsek. Ha a csatolt levél sikerül, nagy kincs birtokában jutunk olcsón. Méltóztassék rögtön feladni. Ezúttal is kérem, szíveskedjék a fényképező gépet megküldeni, ha valaki elvinné előlünk a darabokat, legalább a képeket mentem meg. Jól vagyok. Mint létszámfölöttit kétszer szabadságoltak. Most mennek be helyettem a fiatalabbak. Malonyaynak csinálom a palóc és két alföldi kötetet, ez teljesen elfoglal, ha száz kezem volna, mind a száznak lenne dolga 215 ". A hivatkozott, csatolt levél elkallódott Sági levele mellől, azonban tartalmát levele utóiratából ismerjük: ,,A Balatoni Múzeum kéri a hadi kesztyű gyár igazgatóságát: ne messe szét a gyönyörű hímzéseket viselő bekecseket, bundákat, hanem adja át a múzeumnak, amely két darabért egy kidolgozott birkabőrt ad cserébe." Sági Jánosné november 26-án azt írja dr. Csák Árpádnak, hogy a kért fényképezőgépet ne küldjék, mert férje katonának vonult be 21fi . A Főfelügyelőség felszólítja a vidéki múzeumokat, gyűjtsék össze a világháborúval kapcsolatos emlékeket. Felhívásra Csák Árpád is elkezdi a „hadtörténeti gyűjtemény" anyagát összeszedni 217 . A Balatoni Múzeum-Egyesület igazgatóválasztmányának 1915. május 2-án tartott ülésével kapcsolatos iratokból 218 tudjuk meg, hogy a háborús viszonyok következtében az 1914. évi államsegélyt nem utalták ki, de elmaradt a múzeum építkezéseinek fedezésére szánt szokásos évi 5000 korona kifizetése, 1914-ben és 1915-ben is. Ilyen viszonyok között a Balatoni Múzeum gyűjteményeinek gyarapítása szünetelt, csupán a könyvtár számára jártak a már megrendelt folyóiratok. Az 1914-es év statisztikai adatait a Balatoni MúzeumEgyesület 1915. augusztus 8-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve 210 rögzíti. A könyvtár állománya 1914. év végén 3735 db, a régiségtáré a letétbe helyezett Csák-féle magángyűjtemény anyaga nélkül 9767 db, a néprajzi gyűjteményé 4293 db, tájrajzi gyűjteményé 836 db, a természetrajzi gyűjteményé 3530 db. A Balatoni Múzeum teljes gyűjteményanyaga tehát 22 161 db az 1914. év végén. 1915-ben újból kapott 1000 korona gyűjteménygyarapítási államsegélyt a Balatoni Múzeum 220 . Csák Árpád azonban az 1915. évi munka titkári összefoglalásában 221 megjegyzi, hogy csupán a könyvtár gyarapodása érte el a szokott szintet, többi gyűjteménycsoporté már nem. A könyvtár számára államsegélyből 47 kötetet vásároltak, egyéb vétel és ajándék útján 60 darabbal gyarapodtak. A könyvtár állománya az év végén 3842 db. 1915-ben is elmaradt az 1913-óta tervezett akali-ságpusztai ásatás. Kisebb ásatást végeztek Nagykanizsán a Puly Istvánféle 2000 koronás alapítvány kamatainak felhasználásával. Az évi szaporulat 31 db régiség és 84 numizmatikai tárgy. A régiségtár állománya 9892 db. A néprajzi tár gyarapodása „a pásztornép hadbavonulása folytán" eredménytelen. Állománya 4294 db. Á természetrajzi tár 1915-ben több kitömött madár, formalinos készítménnyel és ásvánnyal gyarapodott. Állománya 3540 db; éspedig 2652 db állat, 295 növény, 593 ásvány, kőzet, kövület. A tájrajzi gyűjtemény 849 darabból áll 1915 végén. Ebből 36 db festmény, 703 rajz és metszet, 110 fénykép. Az 1916. évi irattári anyagok elkallódtak, így az év eseményeit csak a szeptember 8-án tartott igazgatóválasztmányi 222 és október 15-én tartott rendes egyesületi közgyűlés iratai 223 alapján összegezhetjük. A könyvtár 60 db aprónyomtatvánnyal, könyvvel és kézirattal gyarapodott. A Széchenyi utca 9. számú házban, ahol a néprajzi kiállítás is van, külön világos helyiséget béreltek a könyvtár számára az év második felében évi 200 koronáért. A könyvtár decemberben az új helyiségbe költözött. A Főfelügyelőség engedélyezte, hogy a könyvtár bérét a gyűjteménygyarapítási államsegély terhére fizethessék ki. A régészeti ásatásokat a munkaerő hiánya lehetetlenné tette. Vásárlás útján gyarapodtak csak 31 régiséggel és 84 numizmatikai tárggyal. A néprajzi gyűjtemény nem gyarapodott. A természetrajzi gyűjtemény pár madárral gyarapodva, 3540 darabból áll már. Valami kis gyarapodás történt a táj rajzi gyűjteményben is, amely 849 darabra szaporodott. Csák Árpád a közgyűlésen előadta, hogy „hadimúzeumot" kíván létesíteni. Mivel erre fedezet nincs, gyűjtés és előadások jövedelméből teremtette meg a szükséges alapot. Ennek segítségével eddig 800 tárgyat, különböző fegyvereket, egyenruhákat, jelvényeket és katonai felszerelési tárgyakat gyűjtött össze. Gondja van, hogy a keszthelyi hősi halottak 20
