A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Éri István. Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata
Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata Napjainkban már aligha lehet vitatni, hogy egy-egy terület középkori településtörténetének kutatásában jelentős szerep jut a régészek munkájának. Ennek ellenére még mindig csak igen kis mértékben tapasztalható, hogy a történészek munkáiban a régészeti eredmények kellő súllyal szerepelnének. 1 Ugyanakkor a középkori régészeti kutatásokban az utóbbi másfél-két évtizedben új szemlélet bontakozott ki. Hatására a társtudományok, ezek közül is elsősorban az írott történeti források segítségül hívásával régészeink bőségesen szolgáltattak történettudományunkban sokrétűen felhasználható megállapításokat. E tekintetben a falu-, a vár-, a templom- és kolostorfeltárások eredményeivel egyenértékűnek tarthatjuk a kisebb-nagyobb területeket felölelő terepbejárási munkálatokét is. 2 A korábban már ismert leletanyag, építészeti emlékek figyelembevétele mellett elsősorban mégis a terepen található nyomok felkutatására és számbavételére alapoztuk mi is a Veszprém megyei régészeti topográfiát. Azt, hogy e topográfiában helye van a magyar középkor régészeti emlékeinek is, Holl Imre már korábban meggyőzően kifejtette. 3 Egyetértünk vele abban, hogy sem a művészettörténeti topográfia, sem a történeti földrajz helyettesítője, kiegészítője nem lehet a mi topográfiánk. De, amint azt eddigi eredményeink mutatják, a régészeti forrásanyag — ezúttal csak a középkori anyagra gondolok — alapvetésül szolgálhat minden olyan munkához, amely hiteles adatok alapján kíván a középkori településtörténet kérdéseivel, akárcsak speciális vonatkozásokban is, foglalkozni. Mondhatnánk azt is, hogy az írott forrásanyag —• amennyiben az településekre, építészeti objektumokra vonatkozó adatokat tartalmaz — csak akkor tekinthető a szó szoros értelmében hitelesnek, ha régészeink megállapításaival egybevág, illetőleg azokkal kiegészül. Mindebből következik az, a mindmáig oly kevés alkalommal megvalósított kívánság, hogy a történeti földrajz történész-művelői — hogy más szaktudományok, mint például a néprajz, földrajz, nyelvészet szakembereit ne is említsük — a régészekkel összehangoltan, közösen kialakítandó program alapján működjenek. így volna csak elkerülhető egyrészt a feldolgozás menetében tapasztalható aszinkronitás, másrészt a fedések és ellentmondások gyakorisága. 4 Tudatában vagyunk annak, hogy a régészeti kutatás településtörténeti jelentőségét nem elvi síkon, hanem a gyakorlatban, konkrét példákon szükséges bizonyítanunk. A megyénk régészeti topográfiájának négy adatközlő kötete már bizonyságul szolgálhat. Világosan látjuk azonban, hogy a felgyülemlett, igen jelentős adatanyag értelmezése, értékelése — és ez minden korszak anyagára egyaránt érvényes — megkívánja egy összeszefoglaló, megyei régészeti monográfia elkészítését. Magától értetődik, hogy e munkában, jelentőségének megfelelően, helyet kap a megye középkori településtörténete is. Ennek a teljes apparátussal, valamennyi forrás felhasználásával készülő fejezetnek vázlatát ismertetném az alábbiakban. Ismeretes, hogy Veszprém megye közigazgatási határai a felszabadulás után megváltoztak. Ez az írott történeti források felhasználásánál nehézségeket okoz. Meg kell viszont állapítanunk, hogy a Balaton északi partvonalától a Bakony hegység északi lejtőjéig, helyenként még azon túl is felnyúló, a közelmúltban kialakított megye területe gazdasági-földrajzi, birtoktörténeti és sok más szempontból korábban is számos közös vonással rendelkezett, kapcsolatai tehát nem újkeletűek. A táj földrajzi adottságai olyan sokrétűek, hogy egy sokkal nagyobb terület ideális keresztmetszetét is láthatjuk benne. Valamennyi, az életmód és gazdálkodási forma tekintetében lényeges természeti tényezőt megtalálhatjuk itt. A tópart halász- és szőlőműves, a Bakony vadászés erdőgazdálkodó, a sík területek állattenyésztő és földművelő életmódhoz nyújtottak kedvező feltételeket. Ez a körülmény talán hangsúlyozottan teszi fontossá vidékünk régészeti monográfiájának elkészítését. Jelen alkalommal mégis csak a történeti Veszprém megye területére vonatkozó középkori régészeti és történeti adatok egybevetésére vállalkozom, részint az írott források adottságai, részint az ismertetésre rendelkezésre álló idő korlátozottsága miatt. Az egykori Veszprém megye településtörténet szempontjából számbavehető írott és térképes forrásanyaga jelentős, túlnyomórészt ismert is. Ennek ellenére összefoglaló, településtörténetet is tartalmazó monográfia még nem jelent meg. 5 Hasonló a helyzet a feltétlenül forrásaink egy csoportját alkotó középkori építéstörténeti emlékanyag tekintetében is. Ez az anyag, ha minőségileg nem is, számbelileg messze kiemelkedő. Felkutatásuk, különösen az utóbbi években egyre nagyobb lendülettel folyik. Összefoglaló és kimerítő értékelésük azonban szintén csak vázlataiban van meg. 6 Vizsgáljuk meg ezek után, milyen hitelesítő, de részben új megállapításokat hozó eredményei vannak a középkori régészeti topográfiának már most is, amikor az 199