A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
ebből dr. Lovassy Sándor bejelentése az 1901. december 29-i igazgatóválasztmányi ülésen: „24,000 korona vételárnak kiutalványozását rendkívüli államsegély czimén a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól kérelmezte. A kérelmet a miniszter úr a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségéhez küldötte le véleményadás végett, a mely, mint arról egyesületünk elnökségét a főfelügyelőség leiratilag értesítette, oly propozicióval véleményezte az összeg utalványozását, hogy 1902-től kezdődőleg évi 6000 korona folyósíttassék". 1901. január 5-én a vezetőség 1500 korona ásatási és 500 korona természettudományi gyűjtési segélyt kért a Főfelügyelőségtől. 80 Július 13-án kapták meg Fraknói Vilmos főfelügyelő válaszát, 600 korona ásatási és 500 korona gyűjtési segély biztosításáról 81 . Csák Árpád az előző évi 400 korona államsegély felhasználásával a fenékpusztai „népvándorláskori" temetőben ásatott és három havi munkával 130 sírt tárt fel. Ez esetben ásatási naplója is ránkmaradt. 82 Az ásatás eredményeit Kuzsinszky Bálint ismertette 83 , a feltárt későrómai sírokkal Pekáry Tamás foglalkozott részletesen 84 . A Balatoni Múzeum-Egyesület irattárában egyébként 1901. év elején találjuk az első aktákat Sági János jellegzetes írásával fogalmazva. Dr. Lovassy Sándor elnök és Csák Árpád titkár mai szóval élve társadalmi munkával végezte feladatát. Bámulatos az a teljesítmény, amit rendes hivatali munkájuk mellett önzetlenül végeztek a Balatoni Múzeum érdekében! Kettőjükhöz most harmadik segítőtárs is csatlakozott. Ha a Balatoni Múzeum-Egyesület alapítási munkáiban nem is, 1901-től kezdve viszont Lovassy és Csák mellett Sági kivette részét a munkából, a következetes, napi unalmas adminisztrációból, mindabból, ami egy múzeumot valóban múzeummá tesz! Úgy gondoljuk a Balatoni Múzeum előcsarnokában elhelyezett emléktábla jogosan örökíti meg személyét a Balatoni Múzeum alapítói között, Lovassy és Csák mellett. A Központi Statisztikai Hivatal kérdésére adott válaszból 85 tudjuk meg, hogy a Balatoni Múzeum kiállításának 1901-ben 2500 ingyenes látogatója volt.Az archaeologiai osztály 866 tárggyal gyarapodott ez évben, állománya 3566 db. A természetrajzi osztály évi gyarapodása 151 db, állománya 880 db. 1902-ben „a főfelügyelőség és a magas kormány határozott óhaja következtében kénytelenek leszünk ... a néprajzi osztályt is felállítani" írja Csák Árpád. 86 A főfelügyelőség szeptember 10-én kelt végzése régiségtár gyarapítására 600 koronát, néprajzi gyűjtésre 300 koronát, természetrajzi gyűjteményi gyarapításra 500 korona államsegélyt adományoz. 87 A néprajzi gyűjtemény kezelését Sági János egyelőre csak Lovassy megbízása alapján látja el, de élénk részt vállal a Balatoni Múzeum életének irányításában. Ő fogalmazta az 1902. augusztus 28-án feladott táviratot 88 : „Bíró Lajos Budapest Nemzeti Múzeum. Hazatérte alkalmával szívünk egész melegével üdvözöljük. Igen örömmel láttuk fáradhatatlan munkásságát, melyet hazánk örök büszkeségének tekintünk. A mindenható áldja meg Önt további munkakedvvel, egészséggel és kitartással. Jutalma az az osztatlan elismerés legyen, amely széles e hazában feléje száll. A Balatoni Múzeum Egyesület nevében dr. Lovassy Sándor elnök." 1902. július 25-én Fraknói Vilmos püspök, főfelügyelő és Szalay Imre felügyelő megtekintették a Balatoni Múzeumot. 89 Ez a látogatás vezeti be a kórháztelek megszerzésére kiutalt 24 000 koronás államsegély első részletének folyósítását, ami október 9-én történt meg. 90 Az év eseményeit az 1902. december 28-án tartott igazgatóválasztmányi ülés iratai foglalják össze. 91 Ebből tudjuk meg, hogy ebben az évben a Festetics hitbizomány nem adott engedélyt a fenékpusztai ásatásokra. Áz igazgatóválasztmány megbízza dr. Lovassy Sándor elnököt, hogy „a Múzeum emelendő épületének tervezete és költségvetése ügyében előtanulmányokat tegyen, a titkárral egyetemben modern vidéki múzeumokat tekintsen meg". Lovassy bejelenti, hogy „az építendő Múzeum épület tervének elkészítésénél számításba veendő, vájjon Darnay Kálmán a magántulajdonát képező sümegi múzeumát hajlandó-e a Balatoni múzeummal egyesíteni s illetve annak keretében felállítani?" Darnay gyűjteményét azért említjük, mert pár évtized múlva a két múzeum egyesítése valóban megtörtént. E ténnyel Lovassy bölcs előrelátását szeretnénk hangsúlyozni. Az 1903-as év a Múzeum-Egyesület január 4-én tartott rendes közgyűlésével kezdődött. A közgyűlés meghívóját ismerjük, 92 titkári beszámolóját az Egyesület évkönyve őrizte meg 93 , jegyzőkönyve azonban nem maradt ránk. Az 1903-as múzeumi iratokban gyakran találkozunk már Sági János nevével, aki, mint a táj- és néprajzi osztály vezetője levelez különböző ügyekben. Megválasztása nyilván az említett közgyűlésen történt, melynek 5. tárgysorozati pontjaként tisztújítás szerepel a meghívón. Sági János aktív bekapcsolódása szerencsés időben történt. Csák Árpádot ugyanis Zala vármegye törvényhatósága októberben felmenti állásától, mert a törvényes képesítésnek nem felelt meg. Csák erre a budapesti egyetemen megszerzi a jogtudományi doktorátust. Bár a képesítése már megvolt, az 1903. év december 14-én tartott szolgabíró választáson mégis mellőzték. Csák a méltánytalanság láttára Nagykanizsán, Györffy János ügyvédi irodájában vállalt állást és három évig dolgozott ott. Csak 1907 végén költözik vissza Keszthelyre. 94 Csák Árpád munkaereje, ügyszeretete tehát lényegileg négy évre kiesett. 1903. április 16—23 között az alsópáhoki és dobogói temetőkben ásat 95 , augusztus 10-én kezdi a kékkúti és mindszentkállai ásatást, amely a napszámjegyzékek szerint szeptember 26-ig tartott 96 . Ezeket az ásatásokat azonban csak augusztus 16-án, 30-án, szeptember 8-án és 20-án volt módja ellenőrizni, 97 a munkát Sági János vezethette. Kuzsinszky Bálint ugyanis, aki ezeket az ásatásokat összefoglalta, Sági János munkájaként említi őket 98 . 1903-ban jelent meg a Balatoni Múzeum-Egylet Évkönyve. Szerkesztését Lovassy Sándor intézte, a szükséges klisék kölcsönzése ügyében többször kell írásban megkeresnie Hampel Józsefet, Herman Ottót 99 . A Balatoni Múzeum adminisztrációja Lovassy elfoglaltsága és Csák említett kiesése folytán Sági Jánosra hárult. Végtelen ügybuzgalommal kezdi munkáját. Elsősorban néprajzi anyag megszerzése a célja, az 1903. évi levelezése zömmel ilyen tárgyú, de nyomtatott felhívást is jelentet meg levelezőlapok és balatoni vonatkozású kiadványok szerzése ügyében 100 . 1903. április 30-án levelet fogalmaz a keszthelyi születésű Gmundenben élő Goldmárk Károlyhoz, fényképet, szerzeményei kéziratát kéri a Balatoni Múzeum számára 101 . Megkeresi Nagyváthy János utódait is és a család birtokában lévő Nagyváthy levelezés megszerzésén fáradozik 102 . 1903. február 27-én a Balatoni Múzeum-Egyesület hivatalos ajánlatot tesz Keszthely városnak a kórháztelek megvételére 103 . Egyidejűleg elkészítik az adás-vételi szerződés tervezetét is, amit nyomtatásban megküldenek az igazgatóválasztmány tagjainak 104 . A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége 1903. július 6—18 között néprajzi és őstörténeti tanfolyamot szervezett Budapesten, melyre a Balatoni Múzeum részéről Sági János kiküldetését kérte azzal, hogy költségeire 100 koronát folyósít 105 . A tanfolyam programtervét ismerjük 106 és talán nem lesz érdektelen tartalmi ismertetése: Semayer Vilibáld 10 órában általános néprajzi előadást tartott. Ugyanő 6 órában embertani anyagot adott elő. Bátky Zsigmond 12 órában Magyarország néprajzáról, Bella Lajos pedig 12 órában őstörténetről tartott előadást. Figyelemreméltó Beluleszkó Sándor előadási programja. 6 órában a fényképezés és sokszorosító eljárások anyagát ismertette, 1—1 órát szánt a könyvtár kezelés és a gyűjteménytárgyak leltározási kérdéseire. A Balatoni Múzeum sikerei nagy visszhangot keltettek Zala megyében, hova akkor Keszthely tartozott. Sági János újságcikkéből tudjuk meg 107 , hogy a nagykanizsai képviselőtestület múzeumalapításra hozott határozatot, a csáktornyai múzeum alapítását a kultuszminiszter engedélyezte is, Tapolcán is múzeumalapításban fáradoztak, Zalaegerszeg megyei múzeumot kívánt felállítani. Sági János a Balatoni Múzeum érdekeit félti a sok alakuló múzeumtól és az a véleménye, hogy a meglévő két megyei múzeum, a keszthelyi 15
