A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Wessetzky Vilmos: Egyiptomi kultuszemlékek jelentősége Veszprém megyében

Balatonszabadi, oltárkő a) trónon ülő Osiris, b) Harachte, c) Anubis ábrázolásával. Balatonszabadi: Altarstein a) mit Figur Osiris auf Throngestühl, b) mit Harachte-Figur, c) mit Anubis-Figur. 1. Pierre sacrée de Balatonszabadi, représentant a) Osiris assis sur le trône, b) la figure de Harachté, c) la figure d'Anubis. 1. Камень от алтаря из Балатонсабади а) с изображением сидящего Осириса б) с изображением Харахте в) с изображением Анубия pusztai leletként Hekler Antal ismertetett.

11 A HermesThot ábrázolások nehéz problémába torkollnak abban az esetben, ha különösebb ismertetőjel, pl. papirusztekercs, vagy ibisz madár nem jelzi a Thot jelleget. További kutatást igényel még, hogy mennyiben jelenthetett az antikvitás számára egyiptomi istenséget is a klasszikus interpretálásban, de a fejen tollal történő Hermes ábrázolása. Hekler sajnos nem közölt képet az említett szobrocskáról. Az egyiptomi kultuszoknak a néprétegek szempontjából való elterjedése kérdésében is sajátos és jelentős lelettel szolgált Veszprém megye római emlékanyaga. A Thomas Edit által publikált

12 Gyulafirátót-pogánytelki ólomszobrocskák két érdekes lehetőséget vetnek fel : a szegényebb, alsó néprétegek kultuszigényét szolgálták-e, vagy az ólomnak sajátos szerepe, mágikus erejűnek vélt hatása feltételezhető-e? A publikáló által felvetett kérdésnek, a szobrocskák közt levő két IsisFortuna esetében egy legutóbbi váratlan lelet az előző felvetést látszik erősíteni. Ordason, Dunakömlőddel szemben a Dunaparton került elő három kis Osiris szobrocska. Kidolgozásuk annyira egyszerű, művészileg annyira értéktelen, hogy bármi legyen is odakerülésük oka, bizonyosan igénytelen, szegényebb emberek számára készült és került aztán a limesszel határos barbaricumi partra. (2. kép.) Az Osiris szobrocskák pannóniai viszonylag gyakori előfordulásának problémájával más alkalommal foglalkoztunk.

13 Egész röviden utalunk csak arra, hogy az egyiptomi istenek római diadalmas térhódításának okai elsősorban a kor társadalmi viszonyaiban keresendők. A sors, — hozzáfűzhetjük: a széles tömegek számára igen nehéz sors — felett is álló Isisbe vetett hit

14 erősebb volt, mint a megmerevedett és hitelében is meggyöngült római istenvilág hatóereje. A földi élet bajai, veszedelmei ellen Isis mellett Serapishoz folyamodtak a gyógyulást remélő betegek, a halálveszélynek kitett katonák, a birodalom élén álló császár üdvéért könyörgő tisztviselők. Az egyiptomi vallásnak a római hitvilággal szemben, — éppen e válságos időkben — legfőbb előnyét azonban a túlvilági gondtalan életnek, sőt az Osirisszé, istenkirállyá válásnak a reménye jelentette. 148