A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Nováki Gyula: Földvár ásatások a bakonyi Cuha-völgye környékén

Földvárásatások a bakonyi Cuha-völgy környékén 1962—1968 között hat ízben végeztem ásatást a Cuha-völgy körüli földvárakban. Az ásatás még nem fejeződött be és az eddigi leletanyag részletes feldolgozása is csak később történik meg. Nagy vonalakban azonban már előttünk áll ennek az ásatási sorozatnak a végső eredménye és az alábbiakban erről szeretnék beszámolni. Először az ásatások legfontosabb eredményeit ismertetem, majd az ezekből már most leszűrhető következtetéseket veszem sorra. A Cuha-patak két oldalán emelkedik egymással szemben a Kesellőhegy és a ZörÖghegy, az előbbi Bakonyszentlászló, az utóbbi pedig Bakonyszentkirály határában. A két hegyet alig 5—600 m széles, de igen mély, szakadékos völgy választja el egymástól. A két hegyen összesen öt földvár van, három különböző korszakból, egymástól független területen (1. kép.)

1 A Kesellőhegy sáncait Rhé Gyula említi először, de minden közelebbi adat nélkül.

2 Ezen a hegyen három földvár található. KESELLŐHEGY I. SZ. FÖLDVÁR A hegy ÉNy-i szélén a Hódosér és ennek egy kis mellékvölgye, a Kőfejtő-árok közötti enyhén lejtő földnyelvet foglalja magába. A belső terület hossza 355, szélessége kb. 250 m. Oldala körös-körül nagyon meredek, helyenként sziklás, csak DK felé folytatódik felfelé az összekeskenyedő hegygerinc. Az alsó, É-i végében egy sánc 40 és 65 m hosszú szakasza közötti kapunyíláson meredek feljáró vezet fel. A földvár felső, DK-i végét magas, kettős sánc zárja le 90 m hosszúságban, köztük mély árokkal, majd egy 47 m hosszú előtér után még egy alacsonyabb, 65 m hosszú sánc következik. Mindhárom sáncon kapunyílás van, ez az ún „Vaskapu"'. 1964-ben négy sáncátvágást végeztünk és a belső területen két kisebb felületet tártunk fel. A sáncok keresztmetszete szerkezeti adattal nem szolgált, földből készültek, csak a „Vaskapu" belső sáncának felszínén vannak kövek. A talált cserepek nagyon jellegtelenek, bronzkoriak, néhány darab mészbetétes díszítése révén a veszprémi kultúrába sorolható. KESELLŐHEGY II. SZ. FÖLDVÁR A hegy egész felső részét magába foglalja, körös-körül megszakítás nélkül sánc védi, mely helyenként már alig ismerhető fel. Alakja teljesen szabálytalan, a hegy erősen változó domborzatához alkalmazkodik, a sánc néhol meredeken halad. Kerülete 5030 m, legnagyobb átmérője 1550 m. Az ÉNy-i és a DK-i oldalán egy-egy kapunyílás van. Utóbbi a Kopaszhegy felé nyílik, melylyel egy lejjebb fekvő keskeny gerincen levő mesterségesen feltöltött út, az ún. „Ördöggát" köti össze. A belső területen egy bővizű forrás, az ún. „Csörgő-kút" van. 1962—63-ban az ÉNy-i kaput feltártuk, kötőanyag nélküli kőfalból áll. Ennek közelében a sáncot két helyen vágtuk át, faszerkezetű földsáncnak bizonyult. A Csörgő-patak mellett útépítéssel kapcsolatban két helyen vágtuk át a sáncot, ezek is földből készültek. A belső területen sok kis próbaárkot ástunk, de ház nyomára nem akadtunk, csak aránylag sok cserépre. A sáncban és a belső területen egyaránt a későbronzkorikoravaskori urnasíros kultúra cserepei kerültek elő. KESELLŐHEGY III. SZ. FÖLDVÁR A hegy ÉK-i szélén a Csörgő-patak baloldalán meredek oldalú kis hegynyelv nyúlik ki a Cuha-patak fölé, a végét függőleges sziklafal övezi. Ezen kisméretű, kétrészes vár nyomai láthatók. A vár belső része a hegynyúlvány végét foglalja magába, hossza 20, szélessége 14 m, egy sziklába vájt árok védi. A vár külső része kissé magasabban fekszik, hossza 26, szélessége kb. 15 m, ezt a hegy többi részétől két árok és közben egy sánc védi. Ettől további 65 m-re egy sekély, rövid árok látható, de ennek rendeltetése bizonytalan. 1963-ban a vár belső részének kb. egyharmadát feltártuk. A nagyon vékony földréteg alatt a szikla következett, csak egy kis kötőanyag nélkül rakott faltöredéket és egy kis pincefélét találtunk a sziklába mélyítve. A védőárok belső oldalán vakolt falmaradvány került elő. A külső várban húzott próbaárkok eredménytelenek voltak. A belső részben sok középkori cserép, néhány vastárgy (nyílhegy, kulcs, stb.) és egy pecsétgyűrű került elő, melyek arra vallanak, hogy a XIV—

XV. századig lakott volt. Ez a kis vár valószínűleg azonos a Miháldy István által említett „mészárszéki sziklás hegy"-gyel, bár nem említi várjellegét. Miháldy itt 1871-ben végzett ásatást, melynek során falakat, csontokat, cserepeket, kályhacsempét, agancs-tőrt, vaskést, kardhegyet és sarkantyút talált.

3 A szemben levő Zöröghegyen két földvár van. A hegyet Miháldy említi először egy sarkantyúval kapcsolatban, amely az „ún. sánczoknál találtatott", de az erődítésről nem ír.

4 135