A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok
hallstattkori lelőhelyünknek, s ez fokozottan áll akkor, ha mindehhez hozzászámítjuk azokat, a minden bizonnyal nagyszámú leleteket, amelyek elkallódtak. Ennek ellenére a Somló környékén még ma is vannak jól felismerhető megvédésre, vagy feltárásra váró, egyre pusztuló halomsírok. 11 Ugyancsak Darnay említi, hogy ahol a Séd víz patak leér a hegyről, a nagyobb halmokon kívül se szeri se száma a kisebb halmocskáknak. 12 Ez nem túlzás részéről. Rhé Gy. töredékes jegyzeteiben egy alkalommal megjegyzi, hogy a Tornaág patak mentén, ahol legközelebb esik a csatornához számos apró, ellaposodott halmocskát látott. Az egyiket szántás alkalmával megbolygatták, s fekete cserepek kerültek elő belőle. Bár ezek azóta is sokat pusztultak, még ma is fellelhetők, s elvétve hallunk a belőlük korábban előkerült leletekről. Az egykor tehát igen nagyszámú halomcsoportnak 1928-ban már csak három, terjedelmüknél fogva kiválóbb tagjáról kapunk hírt. 115 Ekkor kezdték meg ugyanis a somlóvásárhelyi temető kápolnájának elbontását, amely az egyik nagy halomsírra épült. Ezzel egyidőben megkezdték a halom vasúti töltéshez való elhordasát is. „A felső homokos réteg elhordása után mind gyakoribb lett az összehordott bazaltkő, amely alatt összezúzott cserépdarabok, vas és bronztárgyak jutottak felszínre". 14 Mózner László helybeli káplán, e tárgyak nagyrészét összegyűjtötte és a veszprémi múzeumnak erről jelentést tett. E jelentés alapján tartott Laczkó Dezső múzeumigazgató helyszíni szemlét és a további munkálatok ellenőrzésére, és a szükséges ásatások eszközlésére Rhé Gyulát, a múzeum igazgató-őrét küldötte ki. Rhé Gyula az 1928. szeptember 8-tól 22-ig végzett ásatás folyamán mindössze két halomsírt tárt fel. AZ I. SZ. HALOMSÍR A halomra épült temető kápolna „ha a vasúttal Devecser felől Celldömölk felé utazunk, a somlóvásárhelyi vasúti megállóhely előtt a pályatest oldalán" 2. Somlóvásárhely IT. halomsír. 2. Somlóvásárhely TI. Hügelgrab. 2. Somlóvásárhely, tumulus No TI. 2. Шомлопашархей, И курган. 1. Somlóvásárhely I. halomsír (Rhé Gy. nyomán). 1. Somlóvásárhely I. Hügelgrab (Nach Gy. Rhé). 1. Somlóvásárhely, tumulus No T (d' après Gy. Rhé). 1. Шомловашархей, I курган, (по д. Ре). állott. Az ásatás megkezdésekor a halom „alapjának még oly terjedelmű része állott eredeti helyén, hogy annak alaprajza és mérete is megállapítható volt, sőt a leleteknek egy része is még eredeti helyén feküdt". 15 (/. kép.) A köralakú halom alapjainak átmérője 20—22 m volt. A halom nagyságának megfelelő helyen az eredeti talajfelszínt teknő alakban lemélyítették és e mélyedés középrészét finom homokkal hintették be. Középen a sírkamra számára egy 6—7 méteres üresen hagyott kör köré faragatlan bazaltkövekből, száraz falazással, mintegy két méter magas boltozatot emeltek, majd a kőhalmazt körben kiterjesztették úgy, hogy végül is nyomott kúpformát kapott. Maga a sírkamra nem zárt kör, hanem északnyugati oldalán megszakad, „mintegy bejáró folyosó szolgált volna a középrészre". 16 A leírásban nem olvasunk semmiféle gerenda szerkezetről, vagy belső támasztó cölöp lyukairól, amelyek a tiszta homokban minden bizonnyal jól meglátszottak volna. Az idők folyamán meglazult kőboltozat beszakadt és a leleteket összezúzta. A sír méreteit Rhé Gyula az elhordott kő és földmennyiség alapján próbálja rekonstruálni. „Az innen kitermelt és szabályosan össze110