A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Torma István: Adatok a bádeni (péceli) kultúra bolerázi csoportjának magyarországi elterjedéséhez
77 badeni lelőhelyéből 20 sorolható a bolerázi csoportba. A veszprémi járásban 64 lelőhelyből 27 esetben gyűjtöttünk bolerázi cserepeket. Első pillantásra úgy tűnik, hogy az ország többi területén egyenletesen helyezkednek el a lelőhelyek. Figyelemre méltó azonban, hogy Szőke M. galgavölgyi, Vadász É. kalocsai járási terepbejárásain nem kerültek elő bolerázi lelőhelyek. Melis K. Szabolcs megyei, rétközi terepbejárásai szintén nem eredményeztek ilyeneket. Megjegyzendő, hogy mindhárom terepbejáró több „klasszikus" badeni lelőhelyet talált. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy míg a Dunántúlon már korábban is került elő nagyobb leletegyüttes (pl. Celldömölk-Sághegy), addig az Alföldről csupán néhány cserépből álló szórványokat vagy nagyobb telepanyagból 1—2 bolerázi jellegű cserepet ismerünk (pl. Üllő). A bolerázi csoport a Dunántúlon nagyjából és egészében a „klasszikus" badeni fokozattal azonos területet foglalt el. Vas megye Ny-i és Zala megye Ny-i, DNy-i részeit leszámítva mindenütt előfordul. (A Dunántúl Ny-i, DNy-i sarkában a badeni kultúra többi csoportjának lelőhelyei is hiányoznak. 160 A csoport elterjedési területének K-i határát a Duna vonala képezhette. A Dunát csak a Dunakanyar és Budapest közötti szakaszon lépte át. Az Alföldön található néhány szórványos lelet az elterjedési területen kívül esik, nem a csoport önálló megtelepedését jelzi. A bolerázi csoport és a badeni kultúra többi csoportja közti különbség nem a térbeli eltéréstől fakad. A Dunántúlon és DNy-Szlovákiában, Morvaországban és AlsóAusztriában azonos területet elfoglaló bolerázi csoport és a „klasszikus" badeni kultúra közötti időbeli különbséget kell feltételeznünk. 16 ' A bolerázi csoport kronológiai helyzetét vertikális stratigráfia nem tisztázta. V. Nemejcová-Pavúková szerint a bolerázi csoport megelőzi a klasszikus badeni kultúra csoportjait. Feltételezi, hogy a bodrogkeresztúri kultúra nemcsak a ludanicei csoporttal egykorú, hanem az ezt követő bolerázi csoporttal is. 162 A bolerázi csoport jellegzetes típusai és díszítési sajátosságai teljes egészében hiányoznak a badeni kultúra fiatalabb szakaszára keltezhető kostoláci és bosácai csoport emlékanyagából. 16;i Az erős tipológiai különbségeken túlmenően, a kostoláci és bolerázi csopor telterjedési területének vizsgálata is ellentmond a két csoport egyidejűségének. Igaz, hogy a Dunántúl belsejéből eddig nem ismerünk kostoláci leleteket, a Dunakanyarban és DNy-Szlovákiában viszont azonos területen találjuk meg a két csoport lelőhelyeit. 164 A bolerázi csoport relatív kronológiai helyzetének megvilágításához adatokat nyerhetünk a bolerázi csoport és a bodrogkeresztúri kultúra elterjedési területének összehasonlításából is. A bodrogkeresztúri kultúra a Patay P. által összegyűjtött lelőhelyek szerint a Dunától K-re eső területen terjedt el. 165 A bolerázi csoport ezzel szemben éppen a Dunántúlt és az ahhoz csatlakozó DNy-Szlovákiát népesítette be. A péceli kultúra korai horizontjának és a bodrogkeresztúri kultúra kései szakaszának egyidejűségét Banner J. és Kutzián I. is felvetette. 166 Tekintve, hogy a bolerázi csoport és a bodrogkeresztúri kultúra elterjedési területe főbb vonásaiban kiegészíti egymást, a bodrogkeresztúrival egyidős badeni fokozatként csak a bolerázi csoport jöhet számításba. A rendelkezésünkre álló kevés adat nem teszi lehetővé, hogy olyan fontos kérdésekkel mint a bolerázi csoport eredete, a badeni kultúra későbbi csoportjaihoz való viszonyának tisztázása, a halotthamvasztás szokásának eredete stb. behatóbban foglalkozzunk. A csoportnak a tölcséres nyakú edények kultúrájából való származtatását nem lehet elfogadni. 167 Elveti ezt a származtatási elméletet V. Nemejcová-Pavúková is. Elsősorban azzal érvel, hogy a tölcséres nyakú edények kultúrája DNy-Szlovákiában nem volt elterjedve. A szlovákiai bolerázi leletanyag megegyezik a morvaországival, semmi alap nincs arra, hogy a morvaországi korábbi lenne, és a csoport később terjedt volna el Szlovákiában. Ugyanez fokozottabb mértékben vonatkozik a Dunántúlra, ami még távolabb esett a tölcséres nyakú edények művelődésének elterjedési területétől. V. NemejcováPavúková szerint a bolerázi csoport szlovákiai, ludanicei alapokon jött létre. 109 Legutóbbi munkájában a helyi alapok mellett nagy jelentőséget tulajdonít a Gorodszk-Uszatovo, Cernavoda, Ezero csoportok hatásának. 170 A Dunántúlon a bolerázi csoport a ludanicei és a balatoni csoport területét foglalja el. A ludanicei csoport elterjedési területébe ÉK-Dunántúl is beletartozott. 171 A balatoni csoport jelentősebb telepeit Kalicz N. a Balatontól DNy-ra, részben a bolerázi csoport valószínűsíthető elterjedési határán kívül tárta fel. ,7 ' 2 A balatoni csoporthoz sorolható leletanyagot ugyanakkor a bolerázi csoport elterjedési területéről, néha bolerázival közös lelőhelyről is ismerjük. így Hidegkúton, a bolerázi csoport lelőhelyén kettős kónikus fazék, hasonló alakú, kiöntő nyílásos edény töredéke is került elő. l7;i Az Andocs-nagytoldipusztai ásatás szintén eredményezett balatoni leleteket. 174 1966 nyarán Regölyben két gödröt tártunk fel, amelyekben különböző alakú bütykökkel díszített kettős csonkakúpos táltöredékeket találtunk. 175 Hasonló táltöredékeket gyűjtöttünk egy másik regölyi lelőhelyen is. 176 Patay P. és Kalicz N. szerint a ludanicei csoporthoz kell sorolnunk az Északi-Középhegység lábánál, az Alföld peremén feltárt rézkori lelőhelyeket is. 177 A ludanicei, balatoni és bolerázi csoport elterjedési területe vizsgálatának eredményeit az alábbiakban öszszegezhetjük: A bolerázi csoport a ludanicei csoport elterjedési területének K-i, jelentős nagyságú területét nem foglalta el, másrészt viszont elterjedési területének szintén jelentős hányada a ludanicei csoport területén kívülre esik. A csoport helyi előzményeként tehát a ludanicei csoporton kívül a balatoni csoportot is számításba kell venni. Az a körülmény, hogy a csoport a helyi előzményként számításba vehető két csoport elterjedési területével csak részben esik egybe, egyúttal a helyi előzménytől független, idegen elemek fokozottabb jelentőségét támasztja alá. Tisztázásra váró kérdés a balatoni és bolerázi csoport viszonyának megvilágítása. Egyelőre nem ismer104
