A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Csapody István–Szodfridt István: Emlékezés Tallós Pálra (1931–1968) - Papp Jenő: Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról 1965–1967
Emlékezés Tallós Pálra (1931-1968) 37 éves sem volt egészen, mégis búcsúznunk kellett а növények és lepkék világának kutatójától, a Veszprém megyei erdők és rétek alapos ismerőjétől, a pályatárstól, a jó baráttól. 1968 január 25-én hunyt el és 29-én temették el a sárvári öreg temetőben. Halálával a tudományos élet egy szerény, szorgalmas, maradandó alkotásokat nyújtó művelőjét veszítette el. Életműve csonkán maradt, mi pedig egy becsületes, emberségéért és őszinte lelkesedéséért szeretett baráttal lettünk szegényebbek. Bár nem Veszprém megyében született, de életének jelentős részét itt töltötte, innen indult felfelé ívelő pályája, s ha később lakhelye szerint megvált a jól ismert tájaktól, kutatómunkája mindig vissza-vissza szólította korábbi sikeres munkálkodásának színhelyére. Legjelentősebb tudományos erdeményei ehhez a megyéhez kötik, bakonyi, bakonyaljai kirándulásai mindig újabb adatokkal gazdagították a táj természetvilágának megismerését. 1931 március 26-án született Pozsonyban. Iskoláit a csallóközi Somorján kezdte (1937—41), majd Pápán folytatta (1942—48). Tanítónak készült, de természet iránti szeretete hamar a biológiai tudományok felé fordította. Kitűnő érettségi bizonyítvány birtokában 1949-ben beiratkozott az Erdőmérnöki Egyetemre. Már középiskolás korában jelentős növénytani és állattani ismereteket gyűjtött, egyetemista évei alatt széleskörű faj ismeretét tovább bővítette. GYŐRFY JÁNOS zoológus professzor irányításával rendszeres madártani megfigyeléseket kezdett, tagja lett egy biocönológiai munkaközösségnek és közben hazalátogatva Pápára, megkezdte a környék flórisztikai feltárását. Ennek első jelentősebb állomása a pápakovácsi láprét növényi ritkaságainak felfedezése volt (Ophrys fuciflora és a róla elnevezett f. tallósi), majd Tapolcafő és Pápasalamon környéki botanizálásának eredményeként megtalálja a Trollius europaeus-t és a Crocus heuffelianus-t. 1. Tallós Pál (1931—1968) 1. Pál Tallós (1931—1968) 1. Пап Таллош (1931-1968) Sűrű kirándulásai eredményezték, hogy egy későbbi dolgozatában meggyőzően igazolhatta a ZÓLYOMI BÁLINT által meghúzott flórajárás határvonalának helyességét és számos érvvel bizonyíthatta, hogy a Saladiense flórajárás területe messze átnyúlik Veszprém megyébe, nevezetesen magában foglalja a Bakony és a Somlóhegy közötti dombvidéket, a sárosfői, meggyesi, széki és felsőnyirádi erdőket. 17