A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Csapody István–Szodfridt István: Emlékezés Tallós Pálra (1931–1968) - Papp Jenő: Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról 1965–1967

Emlékezés Tallós Pálra (1931-1968) 37 éves sem volt egészen, mégis búcsúznunk kellett а növények és lepkék világának kutatójá­tól, a Veszprém megyei erdők és rétek alapos ismerőjétől, a pályatárstól, a jó baráttól. 1968 január 25-én hunyt el és 29-én temették el a sár­vári öreg temetőben. Halálával a tudományos élet egy szerény, szorgalmas, maradandó alkotá­sokat nyújtó művelőjét veszítette el. Életműve csonkán maradt, mi pedig egy becsületes, em­berségéért és őszinte lelkesedéséért szeretett ba­ráttal lettünk szegényebbek. Bár nem Veszprém megyében született, de életének jelentős részét itt töltötte, innen indult felfelé ívelő pályája, s ha később lakhelye sze­rint megvált a jól ismert tájaktól, kutatómunkája mindig vissza-vissza szólította korábbi sikeres munkálkodásának színhelyére. Legjelentősebb tudományos erdeményei ehhez a megyéhez kötik, bakonyi, bakonyaljai kirándulásai mindig újabb adatokkal gazdagították a táj természetvilágá­nak megismerését. 1931 március 26-án született Pozsonyban. Is­koláit a csallóközi Somorján kezdte (1937—41), majd Pápán folytatta (1942—48). Tanítónak ké­szült, de természet iránti szeretete hamar a bio­lógiai tudományok felé fordította. Kitűnő érettségi bizonyítvány birtokában 1949-ben be­iratkozott az Erdőmérnöki Egyetemre. Már kö­zépiskolás korában jelentős növénytani és állat­tani ismereteket gyűjtött, egyetemista évei alatt széleskörű faj ismeretét tovább bővítette. GYŐR­FY JÁNOS zoológus professzor irányításával rendszeres madártani megfigyeléseket kezdett, tagja lett egy biocönológiai munkaközösségnek és közben hazalátogatva Pápára, megkezdte a környék flórisztikai feltárását. Ennek első jelen­tősebb állomása a pápakovácsi láprét növényi rit­kaságainak felfedezése volt (Ophrys fuciflora és a róla elnevezett f. tallósi), majd Tapolcafő és Pápasalamon környéki botanizálásának eredmé­nyeként megtalálja a Trollius europaeus-t és a Crocus heuffelianus-t. 1. Tallós Pál (1931—1968) 1. Pál Tallós (1931—1968) 1. Пап Таллош (1931-1968) Sűrű kirándulásai eredményezték, hogy egy későbbi dolgozatában meggyőzően igazolhatta a ZÓLYOMI BÁLINT által meghúzott flórajárás határvonalának helyességét és számos érvvel bi­zonyíthatta, hogy a Saladiense flórajárás terü­lete messze átnyúlik Veszprém megyébe, neveze­tesen magában foglalja a Bakony és a Somló­hegy közötti dombvidéket, a sárosfői, meggyesi, széki és felsőnyirádi erdőket. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom