A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Viczián István: Adatok a Sástó-hegy (Nyugati-Bakony) bazaltjának közettani és vulkanológiai ismeretéhez

désű lapos mélyedés található, amelyben meglehetősen állandóan kis tó (amelyről az egész terület a nevét kapta) foglal helyet. Bár a lepusztultság mostani fokán biztosan megállapítani nem lehet, de elképzelhető, hogy ez a mélyedés az egykori kráter helyét jelöli, annál is inkább, mert a fennsík legnagyobb kiemelkedései ennek a tónak a szomszédságában vannak. A Szentgyörgyhegy hasonló horpadásairól HOFMANN K. (1878) tételezte fel, hogy durván az egykori vulkáni tölcsér alakját másolják, mivel feltételezése szerint a tölcsér közelében levő láva gázban dúsabb lehetett, és itt a gázok eltávozása után üregek beszakadása révén a még egészen meg nem szilárdult anyag középen besüllyedhetett (id. m. 462. oldal). A központi horpadásnál sokkal kisebb, meredekebb, gödörszerű bemélyedések is megfigyelhetők a felszínen, különösen a fennsík nyugati peremén (közülük kettőt a topográfiai térkép is feltüntet), ezek bazaltos dolinák. Keletkezésük legvalószínűbb magyarázata az, hogy a már megszilárdult kéreg alatt a bazaltláva továbbfolyása következtében kisebb-nagyobb üregek keletkezhettek, és ezek később beszakadtak. Kőzettani leírás A fennsík bazaltjából gyűjtött kőzetminták a rossz feltártság miatt legnagyobbrészt felszíni darabokból erednek. Mivel kőzettani felépítésükben a bontottság különböző fokán kívül semmi lényeges eltérést nem lehetett találni, tulajdonságaikat összevonva tárgyalhatjuk. 1. Középen iddingsitesedett olivin ép külső szegéllyel. Bal alsó részén kis, barna, oszlopos bazaltos amfibol. — Párh. N, kb. 400X-OS nagyítás (foto Viczián) 1. Olivin, in der Mitte iddigsitisiert, mit einem frischen Rand. Links unten kleine, braune, säulenförmige basaltische Hornblende. — Parall. N, Vegrösserung um 400 x 1. Olivine iddingsitisée au milieu, à une bordure extérieure intacte. Dans la partie gauche inférieure une petite amphibole brune, basaltique en pile. — Parai]. N, grossi 400 X env. 1. Олинин, с иддингситизацией и ядре, на краях свежий. Налево, внизу на рисунке маленькая, коричневая, колоннообразная роговая обманка (базальтовая). — Ларалл. ник., увеличение примерно в 400 раз. A kőzet szabad szemmel látható megjelenése A kőzet színe szürke, a repedések, el válási felületek mentén utólagos, mállásból eredő, vasas, vöröses festődéssel. Az ásványok közül szabad szemmel csak az olivin nagyobb barna, elváltozott szegélyű kristályai ismerhetők fel. A szövet tömött, a magasabbról származó mintákon ellapult gázhólyagokat találunk. Ezek hossztengelye egymással párhuzamos, a hólyagok valószínűleg az egykori lávafelszínhez közeli kifejlődést jeleznek. A bazaltban különben általában vízszintes pados elválás figyelhető meg. Valamennyi mintára jellemző az ún. kokkolitcs múlás, azaz a bazaltnak a felszíni hatások következtében apró, szabálytalan, szögletes szemcsékre való szétesése. A kokkolitos mállást már HOFMANN K. (1878) is említi. VITÁLIS I. szerint a ,,schlieres" magmából keletkezett (1909, 26. oldal), de nem fűz hozzá részletesebb magyarázatot. Ennek a mállási formának a létrejöttét a következőképpen képzelhetjük el. Különösen felülcsiszolatban jól látható, hogy a kőzetet finom hajszálrepedések járják át. Ezek között a Sástóhegy bazaltján két generáció különböztethető meg, egy elsődleges és egy erre közel merőleges, másodlagos repedéshálózat. E repedések mentén a kőzet kissé vöröses árnyalatú világos szürke, míg a repedések által körülzárt 1—2 mm átmérőjű szemcsék sokkal sötétebbek, tehát még kevésbé mállottak, mint az őket körülvevő, és a rovásukra előrehaladó világosabb, puhább, mállottabb rész. Mivel a kőzet a kevésbé ellenálló részen törik, külső törési felszíne általában ilyen világos szürke lesz. A mállás során keletkező kis .,kokkolitok" ilyen, a repedések mentén szétvált, belül még épebb szemcsék. Л 2