A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe
Az 1858—1965 közötti háztulajdon változások a Fő utca északi házsorán A felszabadulás előtt a két településrész népessége között foglalkozás tekintetében nagy volt az eltérés. Az agrárfaluval szemben egy agrárréteget nélkülöző településrész állt. Életük sok vonatkozásban különböző gazdasági és szellemi síkon mozgott. A falu népe passzív, változást elutasító szemléletű volt. Milyen változást is remélhetett volna: nagybirtok nem volt, földszerzésre nincs kilátása. A csekély népszaporodás népfelesleggel alig nyomta. A fürdőtelep lakosságát a munka nem kötötte faluhatárhoz, mozgékony volt. Mindez a felszabadulás után a foglalkozási arányok eltolódásával megváltozott. Megmozdult a falu népe is, másutt keresett munkahelyet, lakóhelyet még nem változtatott, de szemléletet igen, amihez a mezőgazdaság szocialista átformálódása is hozzájárult. A falu népe a régihez képest új funkciók betöltésében lett részes. Az ingázás Lényeges szerkezeti változást jelent a foglalkozási megoszlás terén a keresők és eltartottak arányának megfordulása. 1949-ben még többségben voltak az eltartottak (54,8%), 1960-ban a keresők voltak többségben (51,6%). 1960-ban a 154 mezőgazdasági keresővel szemben 328 volt a nem mezőgazdaságban dolgozók száma (4. táblázat). A mezőgazdaságiak valamennyien megtalálták munkahelyüket Alsóörsön, nem így a többiek, akik közül csak igen kis hányad kapott a faluban munkahelyet. Többsége lakóhelyétől távol kénytelen dolgozni, ahová naponta, kisebb számban egy hétre utazik, ingázik. Még a keresőknek feltüntetett nyugdíjasok közül is több volt ilyen. Ipari és kereskedelmi nagyvállalat Alsóörsön nincs, a MEZÖKER nagyobb létszámot foglalkoztató telepe javarészt idegenből szerződtetett munkaerővel dolgozott s télen létszámát felére csökkentette. A kereskedelemben dolgozók kétharmada munkahelyét más községben találta meg, egy része adminisztratív munkakört töltött be. Funkcionális szempontból Alsóörs az ingázók lakóhelyeként szerepel. Az ingázók magas aránya részben a lakásviszonyokban rejlik. Sokan akár saját tulajdont képező, akár bérbevett lakásban az év nagy részében kényelmesen laknak, míg a rövid nyári idényben vagy szűkebbre szorulnak vagy jövedelemhez jutnak. Kedvezőbb körülmények között laknak. Alsóörsön, mintha munkahelyükre költöznének. A legutolsó statisztikai adat (KSH 1965) 209 lakóhelyén kívüli dolgozót mutat ki. A 328 nem mezőgazdasági keresőhöz képest ez a szám alacsony. A vasútállomás 1962-ben az iskolába járó tanulókon kívül 262, 1965-ben 224 dolgozónak adott bérletjegyet. Az autóbuszon naponta ingázók (főként Veszprémbe) száma 30. Ezekhez járult még a kerékpáron és motorkerékpáron ingázók száma. Nem túlzás, ha a keresők 80° /( j-át lakóhelyén kívül dolgozónak veszszük. A tanévben mintegy 40 tanuló jár Veszprémbe vagy Balatonfüredre. Az ingázás három góca Balatonfűzfő, Balatonfüred, és V e s z p r é m. Sokan járnak Balatonalmádiba és más közeli Balaton-parti községbe. Az előbbi kiingázás mellett kisebb mértékű beingázással is találkozunk. Ezek mind adminisztratív, 76 Jelenlegi házszám A tulajdonos-család neve 1858 1922 1965 2. üres telek Füst Lajos Füst Lajos 4. közbirtokosság közbirtokosság Gyarmathy János 6. közbirtokosság közbirtokosság közbirtokosság 8. kert kert Farkas Dezső 10. kert kert Südi Sándor12. Hetesi Ferenc Horváth Péter Nemes Balázs 14. Hetesi János Hetesi János Farkas László 16. Hetesi Péter Márkus Lajos Szijjártó Géza 18. Mádi János Mádi Lajos Csima Lajos 20. Hetesi Péterné Hetesi Sándor Kovács István Mórotza Gábor László Zuárt elbontott ház 22. Hetesi István Papp Imre Csecs István 24. Tunyogi Zsiga Cseh Gyula Mórotza Zsigmond 26. Balogh István Balogh Gábor elbontott ház 28. Bódai Péter Somogyi Sándor Somogyi Sándor 30. Gál Péter Gál Gyula elbontott ház 32. közbirtokosság közbirtokosság Bertók 34. közbirtokosság közbirtokosság Guáth Imréné 30. Csizmadia János Vida Mihály Vida Gyula 38. Haraszt János Horváth Lajos Fehér Imre 40. Dómján József Somogyi Zsigmond Szálai József
