A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Kedves Miklós: A Bakony-hegység fosszilis flórájának áttekintése a palinológiai eredmények alapján

Az eddig említett nyitvatermő pollenek nagy része a kifejlődött mezozoos flóráról tanúskodik. Közlebbi botanikai kapcsolatukról több felfogás született a szakirodalomban. A Classopollis nemzetség valószínűleg a Cheirolepis genus-szal rokon, a Brachyphyllum és a Pagiophyllum nemzetségek kapcsolatáról is bőven találunk irodalmi adatokat. Ezek a makroszkópos maradványok által ismert nemzetségek pikkely le velűek, és emlékeztetnek az Araucariaceae család egyes fajaira. A megporzást elősegítő függelékek jellege, kivéve a Podocarpidites két sp.-t és a Vitreisporites sp.-t, lényegesen eltér a perm kori ős-fenyőkétől. Ugyanis a kétlégzsákos formáknál a légzsákok nagyobbak, vagy legalábbis többé-kevésbé egyenlő nagyságúak a pollentesttel. Az Ovalipollis nemzetségnél a légzsákok megkissebbedtek, az Operculati subturma pollenéinél pedig hiányoznak. Az új típusú fenyő pollenek nagy száma és a perm kori pollenektől való eltérése a nyitvatermők új típusainak mélyreható fejlődését jelzik, számos új faj kialakulásával. Az új alakok kialakulásával párhuzamosan a felső paleozoos típusok eltűntek. A megporzást elősegítő függelékek morfológiájában pedig alapvető változásokat állapíthatunk meg. Jura A Bakony-hegység jura időszaki üledékeiből eddig az úrkúti mangánérc spóra- és pollenösszeteléről közöltek adatokat (SIMONCSICS—KEDVES 1961, KEDVES—SIMONCSICS 1964/a, 1964' b). Különösen a karbonátos mangánérc gazdag mikrofossziliákban. Spórákon és polleneken kívül egysejtű maradványokat (Crassosphaeridae), kisebb számban és tengeri környezetet jelző szervezeteket is sikerült kimutatni (Hystrichosphaeidae). Mivel az 1964-ben elkezdett cikksorozatot, amely az úrkúti III-as akna szelvényén elért eredményeket közli, még nem fejeztük be, azért célszerű röviden áttekinteni az első vizsgálatok eredményeit (KEDVES — SIMONICS 1964/a). A Protophyta-ból bizonytalan kapcsolatú maradványok (cf. Algae) ismertek. A Hystrichosphaeridac-ből a Micrhystridium recurvatum f. spinosa Val. 1953, Micrhystridium cf arachnoïdes Val. 1953. Több új közlemény alapján a Crassosphaeridae fajai a Chlorophytaba tartoznak, amelyből egy faj (Crassosphaera concinna Cookson & Manum 1960) került közlésre. A Mycophyta-t, bár számos közelebbi rendszertani kapcsolatáról tudunk, ismeretlen maradvány képviseli. Pteridophyta spórák aránylag nagy számban fordultak elő, melyek az alábbi fajok jelenlétére utalnak : Lycopsida (Lycopodiumsporites clavatoides Couper 1953). — Pteropsida, Schizaeaceae (Leiotriletes pflugi Sics. & Kds. 1961, L. pflugi asp. triplanoid, L. pflugi fvar. triplán), cf. Schizaeaceae (Punctatisporites rotundus Weyl. & Greif. 1953, Truites verrucatus Couper 1953 f. minor Sics. & Kds. 1961, Punctatisporites fsp.), cf. Gleicheniaceae (Undulatisporites fsp.), Cyatheaceae (Cyathidites minor Couper 1953, Cyathidites minor Couper 1953 asp. triplanoid Sics. & Kds. 1961). — Sporites incertae sedis (Toroisporis transdanubicus Sics. & Kds. 1961, Polycingulatisporites circulus Sics. & Kds. 1961, Perotrilites pseudoreticulatus Couper 1953, Corrugatisporites arcuatus Weyl. & Greif. 1953, Leiotriletes t'sp., Cyathidites fsp., Pteropsida spora indct. „A", „В", ,,C" típus, cf. Pteridophyta spóra). Gymnospermatophyta. — Pteridospermae, Caytoniales (Caytonipollenites pallidus (Reissinger) Couper 1958, Pteruchipollenites cf. thomasi Couper 1958). — Cycadinae v. Ginkgoinae (Monosulcites minimus Cookson 1947 ex Couper 1958, Monosulcites urkutiensis Sics. & Kds. 1961, subfsp. hyalinoides et scabratus). — Cf. Conifers

e (Classopollis torosus (Reissinger) Couper 1958 — közelebbi botanikai kapcsolatát a triász kori adatok áttekintésénél már érintettük). — ?? Taxaceae (Spheripollenites subgranulatus Couper 1958). — Az Eucommiidites troedssonii Erdtman ex Couper 1958 közölt munkánkban még mint Angiospermae pollen szerepel. Az újabb adatok alapján a Gymnospermatophytába tartozik. A felsorolt formákon kívül még további bizonytalan és másodlagos pollent sikerült kimutatni. Az úrkúti III-as akna karbonátos ércének gazdag spóra-pollen összetételéből a spórákat írtuk le morfológiai rendszerben (KEDVES—SIMONCSICS 1964/a, 1964/b. A leíró jellegű rész mellett telepgenetikai rekonstrukciót kíséreltünk meg, melynek lényege a következő: 1. Az üledékgyűjtő medencét környező vegetáció nyilt láp és sekélyláp lágyszárú növényzettel, elsősorban Filicinae-vel, nyitvatermők Cycadinae, Cheirolepis-Pagiophyllum-Braehyphyllum fajokkal, a magasabb területeken az ettől eltérő nyitvatermő együttes zónákra tagolódik. 92