A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

szobát béreljen, vagy saját gépkocsiján érje el a Balatont. Ez mindenképp ellenkezik szocialista társadalmunk jogos igényeinek figyelembevételé­vel. Balatonalmádiban és Alsóörsön a 7l-es műút, ill. a pályaudvarok közelében levő parkolóhelye­ken akkora lesz a zsúfoltság, hogy, legalábbis Balatonalmádiban, külön autóbuszpályaudvart kell létesíteni. Takarékossági szempontból a re­metevölgyi és meggyespusztai megállók meg­szüntetése látszik indokoltnak. Idegenforgalmi szempontból felejthetetlen él­ményt jelent az utasnak az a panoráma, amely a malomvölgyi szakasz után bontakozik ki és a kenései, ill. siófoki partokig valóban a magyar tengert mutatja. Az országúton érkezők előtt ilyen látvány sehol sem kínálkozik. Hegyi pá­lyákban szegény országunkban ezt a vonalat in­kább korszerűsítéssel (kilátókocsik) felkarolni mint megszüntetni kellene. A szépfekvésű, mű­emlékekben gazdag Veszprém megközelítése is szegényesebbé válik egy lehetőséggel. Végül figyelembe kell venni a parti községek állandó lakosságának ingázását Veszprém felé. A dolgozók zsúfolt autóbuszokra kényszerülnek, ami kényelmetlen és drágább, nem beszélve a fokozott nehézségekről, amelyet a téli időjárás a közutakon szokott okozni. Ügy érzem, hogy az 1970. évi forgalmi statisz­tika és a veszprémiek panasza igazolni fogja azt a véleményemet, hogy a MÁV tervezett intézke­dése nem volt eléggé átgondolt. Az üdülők ellátásukat közvetlenül a veszpré­mi és balatonfüredi keresekedelmi szervek útján biztosítják, a helyi kiskereskedelmet nem ter­helik. Az új üzletekkel részben kielégült a lakos­ság igénye, de hiányoznak a kisipari szolgáltató üzemek, a javító műhelyek és a helyi piac. Sok apró-cseprő elintéznivalóért kell Balatonfüredre, Balatonalmádiba, vagy Veszprémbe menni. A jó közlekedés ezt megkönnyíti. A távolsági közle­kedés csak a Győr—Alsóörs viszonylatban nem érte el a háború előtti színvonalat. A 103 km megtételéhez elég volt 1936-ban 3 óra 35 perc (HORVÁTH T. 1959). 1966-ban csak a hétvégiek érték el ezt a menetidőt. A rendes napi vonatoké meghaladja a 4 órát. Rossz a csatlakozás Hegyes­halom—Bécs, Pápa—Sopron felé és felől. A há­ború előtt Bécs—Balatonfüred között közvetlen kocsi is volt, amely Alsóörsöt érintette. Hiány­zik a háború előtti közvetlen hajócsatlakozás Siófokra. A Balatoni Intéző Bizottság rendezési tervé­nek fokozatos megvalósításával Alsóörs az Észak­Balaton-parti üdülőhelyek sorában a mainál jobb ranghelyre kerülhet. Kívánatos, hogy jellege továbbra is a mostani csendes családi nyaralást szol­gálj a. Egész éven át állandó munkahelyet Alsóörs fürdőtelepe keveset biztosít (üdülők karbantar­tása, fodrász, földmüvesszövetkezeti bolt, posta­hivatal). A fürdőtelep kettős funkciója közül az egyik egész éven át állandó jellegű lakóhelyü­kön kívül fekvő munkahelyen dolgozók lakóhe­lye; a másik csak idényszerű fürdő-üdülővendé­gek ellátásával kapcsolatos szolgáltatások (elhe­lyezés, étterem, áruház, strandfürdő). A falu és a fürdőtelep településmorfológiai és funkcionális alakulása párhuzamosan haladva is hatott egymásra. A fürdőtelep fejlődése egészségügyi, kulturális, közszolgáltatási, közüze­mi, stb, vonatkozásban javított a falu helyzetén is. Gyógyszertár és orvosi rendelő a fürdőtele­pen van. A fiatal fürdőtelepi résznek a jövő szempontjából nem kell új utat keresni. Jellege nem fog változni még akkor sem, ha a lakó-fürdőtelep korszerű létesít­ményekkel bővül. A falura ellenben változás vár a jövőben. Kizárólagos agrárjellegét elveszti. A fürdőtelephez hasonló beépítettség kialakítására nincs mód. Népességé­nek fele továbbra is agrár marad s a háztáji gaz­daságok révén a faluból nem is tűnhet el teljesen az agrár jelleg morfológiai vonása. Ugyanakkor a nem agrár népesség szeme előtt más település­kép kialakítása lebeg. Ez a kettősség torz voná­sokat hoz a falu képébe s megbontja morfológiai harmóniáját. Felvetődik a kérdés: nem volna-e indokolt az ősi, sok eredeti vonást megőrzött falunak külső képét megfelelő gondozással megmenteni. Olyannak meg tar-tani, amely egé­szében mutatná a magyar agrár­falu Észak-Balaton-parti típusá­nak településképét. Mint egy műem­lékfalu — ha szabad ezt a kifejezést használni — egy letűnt korszak településföldrajzi és törté­neti jellegét tárná a látogató elé. Sehol az É-i Balaton-parton ilyenre alkalmasabb falu nincs. Ennek a sajátos vonásnak megteremtésével a fa­lu újból magára találna. Nem mulaszthatom el ehelyütt hálával emlé­kezni azokra az értékes eszmecserékre, amelye­ket munkámról dr. MENDÖL TIBOR professzor­84

Next

/
Oldalképek
Tartalom