A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe
szobát béreljen, vagy saját gépkocsiján érje el a Balatont. Ez mindenképp ellenkezik szocialista társadalmunk jogos igényeinek figyelembevételével. Balatonalmádiban és Alsóörsön a 7l-es műút, ill. a pályaudvarok közelében levő parkolóhelyeken akkora lesz a zsúfoltság, hogy, legalábbis Balatonalmádiban, külön autóbuszpályaudvart kell létesíteni. Takarékossági szempontból a remetevölgyi és meggyespusztai megállók megszüntetése látszik indokoltnak. Idegenforgalmi szempontból felejthetetlen élményt jelent az utasnak az a panoráma, amely a malomvölgyi szakasz után bontakozik ki és a kenései, ill. siófoki partokig valóban a magyar tengert mutatja. Az országúton érkezők előtt ilyen látvány sehol sem kínálkozik. Hegyi pályákban szegény országunkban ezt a vonalat inkább korszerűsítéssel (kilátókocsik) felkarolni mint megszüntetni kellene. A szépfekvésű, műemlékekben gazdag Veszprém megközelítése is szegényesebbé válik egy lehetőséggel. Végül figyelembe kell venni a parti községek állandó lakosságának ingázását Veszprém felé. A dolgozók zsúfolt autóbuszokra kényszerülnek, ami kényelmetlen és drágább, nem beszélve a fokozott nehézségekről, amelyet a téli időjárás a közutakon szokott okozni. Ügy érzem, hogy az 1970. évi forgalmi statisztika és a veszprémiek panasza igazolni fogja azt a véleményemet, hogy a MÁV tervezett intézkedése nem volt eléggé átgondolt. Az üdülők ellátásukat közvetlenül a veszprémi és balatonfüredi keresekedelmi szervek útján biztosítják, a helyi kiskereskedelmet nem terhelik. Az új üzletekkel részben kielégült a lakosság igénye, de hiányoznak a kisipari szolgáltató üzemek, a javító műhelyek és a helyi piac. Sok apró-cseprő elintéznivalóért kell Balatonfüredre, Balatonalmádiba, vagy Veszprémbe menni. A jó közlekedés ezt megkönnyíti. A távolsági közlekedés csak a Győr—Alsóörs viszonylatban nem érte el a háború előtti színvonalat. A 103 km megtételéhez elég volt 1936-ban 3 óra 35 perc (HORVÁTH T. 1959). 1966-ban csak a hétvégiek érték el ezt a menetidőt. A rendes napi vonatoké meghaladja a 4 órát. Rossz a csatlakozás Hegyeshalom—Bécs, Pápa—Sopron felé és felől. A háború előtt Bécs—Balatonfüred között közvetlen kocsi is volt, amely Alsóörsöt érintette. Hiányzik a háború előtti közvetlen hajócsatlakozás Siófokra. A Balatoni Intéző Bizottság rendezési tervének fokozatos megvalósításával Alsóörs az ÉszakBalaton-parti üdülőhelyek sorában a mainál jobb ranghelyre kerülhet. Kívánatos, hogy jellege továbbra is a mostani csendes családi nyaralást szolgálj a. Egész éven át állandó munkahelyet Alsóörs fürdőtelepe keveset biztosít (üdülők karbantartása, fodrász, földmüvesszövetkezeti bolt, postahivatal). A fürdőtelep kettős funkciója közül az egyik egész éven át állandó jellegű lakóhelyükön kívül fekvő munkahelyen dolgozók lakóhelye; a másik csak idényszerű fürdő-üdülővendégek ellátásával kapcsolatos szolgáltatások (elhelyezés, étterem, áruház, strandfürdő). A falu és a fürdőtelep településmorfológiai és funkcionális alakulása párhuzamosan haladva is hatott egymásra. A fürdőtelep fejlődése egészségügyi, kulturális, közszolgáltatási, közüzemi, stb, vonatkozásban javított a falu helyzetén is. Gyógyszertár és orvosi rendelő a fürdőtelepen van. A fiatal fürdőtelepi résznek a jövő szempontjából nem kell új utat keresni. Jellege nem fog változni még akkor sem, ha a lakó-fürdőtelep korszerű létesítményekkel bővül. A falura ellenben változás vár a jövőben. Kizárólagos agrárjellegét elveszti. A fürdőtelephez hasonló beépítettség kialakítására nincs mód. Népességének fele továbbra is agrár marad s a háztáji gazdaságok révén a faluból nem is tűnhet el teljesen az agrár jelleg morfológiai vonása. Ugyanakkor a nem agrár népesség szeme előtt más településkép kialakítása lebeg. Ez a kettősség torz vonásokat hoz a falu képébe s megbontja morfológiai harmóniáját. Felvetődik a kérdés: nem volna-e indokolt az ősi, sok eredeti vonást megőrzött falunak külső képét megfelelő gondozással megmenteni. Olyannak meg tar-tani, amely egészében mutatná a magyar agrárfalu Észak-Balaton-parti típusának településképét. Mint egy műemlékfalu — ha szabad ezt a kifejezést használni — egy letűnt korszak településföldrajzi és történeti jellegét tárná a látogató elé. Sehol az É-i Balaton-parton ilyenre alkalmasabb falu nincs. Ennek a sajátos vonásnak megteremtésével a falu újból magára találna. Nem mulaszthatom el ehelyütt hálával emlékezni azokra az értékes eszmecserékre, amelyeket munkámról dr. MENDÖL TIBOR professzor84