A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

üzemi gazdálkodást nem bírt el, s ezért 1961-ben beolvadt a három községre (Alsóörs, Lovas, Palóznak) kiterjedő 1300 kh-at meghaladó nagyságú Új Élet Tsz-be. Ma annak üzemegysége. Központja Lovason van. Az alsóörsi üzemegység területe az AFIT kimutatása szerint 420 kh, amelyből csupán 2 kh a művelés alól kivett terület. Művelési megoszlása: szántó 229 kh (54,8%), rét 21 kh (5,0%), szőlő 88 kh (21,1 %), kert-gyümölcsös 38 kh (9,1%), egyéb 42 kh (10,0%). A szántóföldi termelés profilja kenyér- és takarmánygabona termesztése. Elsősorban a falutól É-ra fekvő régi szántódűlők képe változott meg. A kialakított 7 nagy táblán (9— 25 kh-as) rendes vetésforgóval kapás növények, szemes termények váltják egymást. Itt jelölték ki (Országúti dűlőben) a háztáji földeket. A D-re fekvő dűlőkben kisebb szántóterület van, főként búzát és árpát termelnek. A lovasi határ mentén 29 kh szőlőt telepítettek (23 kh magas művelésű, 6 kh karózott). A többi szőlő a falutól K-re fekszik, csak kisüzemi megmunkálásra alkalmas parcellákban. A tagok háztáji szőlője maximálisan 600 öl lehet (ha a férfi tag évi 260, nő tag 180 munkanapot a közösben dolgozott). Az idős járadékos tag háztáji szőlője 400 öl lehet. A háztáji szőlők együtt kb. 26 kh-at tesznek ki. Ezenkívül parcellákban fekvő, de közös művelés alá tartozik 33 kh szőlő. Ezt munkaegységben családok vállalhatják megmunkálásra. Ez az aprózódottság sok munkaerőt igényel, ugyanakkor a tsz munkaerőhiánnyal küzd. Ezért egyelőre a tervezett további szőlőtelepítést felfüggesztették 5 évre. A régi szőlőkben gyümölcsösök létesülnek, bár az egyidőben beérő gyümölcs szedése és szállítása megint csak munkaerőt igényel. A tsz tagok száma kezdettől fogva csökkenést mutat, aminek oka az idős tagok elhalálozása. A meginduláskor a tsz 96 tagot számlált, ez 1962-ben 104-re emelkedett, 1966-ban 84-re csökkent. Közülük 45 járadékos (60 éven felüli), 25 nem teljes munkaképességű 50—60 év közötti, tíz javakorabeli 40— 50 év közötti s 4 az ennél fiatalabb, harminc évnél idősebb. Általában a családok egy-egy taggal szerepelnek. A munkaegységek elérésében az időseket családtagjaik segítik. Ez a szükséghelyzet az egyéb munkát vállaló fiatalokra túlzott terhet ró. A munkaerőhiány megszüntetése céljából a tsz~ 10 fiatal munkaerő számára munkásszállást kíván létesíteni és bérmunkásokat szerződtetni. A szántóföldi gazdálkodás egyelőre csak korlátozott mértékben mondható gépesítettnek. Lófogatok is indulnak naponta munkára. Ezt részben a lejtős terep és a szőlőkben levő sok szántó szétszórtsága indokolja. Ezeket a szántókat háztáji gyanánt senki sem vállalja s megmunkálásuk a tsz-nek gondot okoz. A szőlőkben levő pincék befogadóképessége kicsi, a bort Lovason levő nagy pincében tárolják. 1965-ben 22,30 Ft-ot fizettek munkaegységként. Az elért maximális munkaegység egy évben 500—550 között mozgott, ami évi 11—12 ezer forintot tett ki a teljes munkabírás esetén. Vásárolhatott ezen kívül 230 kg kenyérgabonát. Több kisebb kedvezményt és a háztájit számítva sem érte el a nagyiparban dolgozó szakmunkás keresetét. Kedvezőtlen képet mutat az állattenyésztés a múlthoz képest. A szarvasmarhaállomány 1935-ben 150 db volt, 1962-ben 42 háztáji, 12 egyéni. A tsz közös szarvasmarhaállománya Lovason van, most épült 60 db-ot befogadó új istálló. A tsz hét pár lován kívül néhány lakos is tart lovat s azzal fuvarozást vállal. Gulya, konda kihajtása az erdőszélre, legelőre megszűnt (a régi kanász a fűzfői gyárba jár dolgozni). A faluhatár mezőgazdasági funkciói a múlthoz képest nem bővültek, más jellegű nehézségek váltották fel a régieket, fékezve egyelőre a fejlődés ütemét. A múltban a fejlődés pangása a népesség egészét érintette, ma csak harmadát-negyedét. A fürdőtelep nem pótolja, de új színt hozott az utóbbi években. A fürdőtelepi fejlődés Az 1897-re visszanyúló kezdet után csak 1927ben alakult meg a fürdőegyesület és ezzel a fürdőtelep szervezett fejlesztése. Ezt a több szőlőt vásárolt dr. Mihalkovics Tivadar győri ügyvéd indította el. A közbirtokossággal folytatott pereskedés során az egyesületet mint jogi személyt elismerték és végleg sikerült biztosítani a parthasználatot. A balatoni műút építésekor az egyesület módosította azt a tervet, hogy a műutat a vasúti pálya és a vízpart között vezessék, s így kialakulhatott a mai Vöröshadsereg út és mögötte a fürdőtelep párhuzamos szűk utcával (15. ábra). 1930-ban a népszámlálás Alsóörsön csak 43 külterületi lakost tüntet fel 12 keresővel és 31 eltartottal. Valamennyi kereső foglalkozását az ipar-forgalom adta, vagyis ezek jórészt a vasútnál dolgoztak. Az addig megépült nyaralók télen üresen álltak. Lényegében a fürdőtelepi fejlődés csak 1930 után indult meg. Az 1941. évi népszámlálási adatok ennek az évtizednek fejlődési mértékéről tájékoztatást nem nyújtanak. Az 1949. évi adatok már a kialakult fürdőtelepről adnak számot 112 házzal, amelyek zömmel 1930—1941 között épültek. 1945 után a telep a fürdőkultúrával kapcsolatos funkcióját egyidőre szinte elvesztette. A háború alatt és azt követően a nyaralókba állandó lakók költöztek be, s a telep elsősorban lakóhely funkciót töltött be. A fürdőkultúra újbóli felélesztése ezekben az-években háttérbe szorult, csak az ötvenes évek végén indult meg 82