A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

5. táblázat A földbirtok és a gazdaságok megoszlása Verteilung von Grundbesitzen und Wirtschaften Division of holdings and estates Распределение поместий и хозяйств. 1956 A gazdaságok száma % területe kh 1 ) Volt úrbéres jobbágyok közbirtokossága. 2 ) Veszprémi Káptalan. 3 ) Nemesi közbirtokosság az erdő és vízterületekkel. * A gazdalajstrom szerint Káptalanfüred területe nélkül különböző dűlőkben fekvő parcellákból mindenütt csak a félnagyságú birtok szerepel nevén. A kiter­jedt szőlőből meg éppenséggel csak 1/2 kh maradt meg. Mórotza Károly birtoka beköltözött idegen kéz­re jutott. A régen oly népes Hetesi család ma eltű­nőben van, 1922-ben az ugyanazon házon maradt örökös (1858-ban Hetesi Péterné No. 59, 1922-ben Hetesi Sándor No. 69.) az Alsó Sédre dűlőben a ko­rábbi parcellának csak a negyedrészét bírta. A törpebirtokok a mezőgazdaságilag hasznosított terület 10%-át tették. Kereken kétszerannyi volt a szántó nélküli törpebirtok, mint szántóval. A bérbeadás Alsóörsön nem volt jelentős, mert területe mindössze 22 kh volt (1935). A törpebirto­kosok vagy földnélküliek számára jelentőséggel bírt a külbirtokosok számának növekedése. Kétféle céllal történhetik birtokvásárlás. Telekvásárlással, későbbi beépítési céllal, de addig is valamelyes hasznosítás­sal és jövedelmet hozó tőkebefektetéssel, elsősorban szőlővel. Ezt vincellérrel vagy napszámossal művel­tették. Telekspekuláció oly értelemben, hogy későb­bi felosztás céljára nagyobb ingatlant vásároltak, Alsóörsön nem volt. Az egyes parasztok kezén levő birtokparcellák ilyenhez kicsinyek. A telekérték­emelkedést (telek járadékot) maguk a parasztok igyekeztek kihasználni. A külbirtokosok azonban kétségkívül kereseti alkalmat teremtettek olyanok számára, akik mezőgazdasági munkát bérért vagy felesben vállaltak, mert erre idejük volt. Nem is biz­tos, hogy főfoglalkozásuk agrárjellegű. Ezek a mun­kaalkalmak bizonyos mértékben tompították a fenn­álló osztályellentéteket. A népszámlálásoknak a mezőgazdasági népesség megoszlására vonatkozó adatai (6. táblázat) változat­lanul Alsóörs kisparaszti jellegére mutatnak. Az ön­álló birtokosok száma (bérlő alig volt) kb. száz. Ál­talában kétszer annyi, mint mezőgazdasági kereső cseléd és munkás együttvéve. Az agrárnépességnek általában harmada szerepel mint önálló kereső, kétharmada családtag és eltar­tott. Joggal tételezhető fel, hogy a segítő családtagok közül többen a családon kívül is vállaltak munkát. A szőlő egész éven át adott munkát, s a ma élő idős emberek állítása szerint munkanélküliség Alsóörsön nem volt, sőt a művelés egyes időszakában (aratás, szőlőmunka) munkáshiány jelentkezett. A 20. század első felében a mezőgazdasági né­pesség társadalmi viszonyaiban lényeges változás nem következett be s ez a viszonylagos megmere­vedés ki is zárta a falu gazdasági életének erőtelje­sebb fejlődését. Fejlődést csak külső tényezők hoz­tak — fürdőkultúra, környékbeli ipartelepek. Ez a falu agrárnépességét érintette ugyan, de nagyságát és összetételét 1949-ig nem változtatta meg (6. táb­lázat). TS Nagyság Csoport száma 1935 A birtok % területe kh % száma 1935 A gazdaságok % területe kh % száma 1956 A gazdaságok % területe kh % 1 kh-on alul szántó nélkül 147 40,6 37 0,8 140 42,8 34 0.8 222 63,6 56 1,4 1 kh-on alul szántóval 68 18,8 29 0,6 57 17,4 24 0.5 22,6 195 4.8 1—5 kh-as 102 28,2 268 6.2 80 24,5 216 4.9 79 8,8 221 5,4 5—10 kh-as 1 37 11,3 275 6,3 31 10—20 kh-as ' 42 11,6 381 8.8 8 2,5 120 2,8 13 3,8 143 3,7 20—50 kh-as 2 0,6 47 1,1 1 100—200 kh-as 200—500 kh-as 2 0,5 385 8,9 1 1 0,3 0,3 120 1 265 2 2,8 6,1 3 0,3 25 0,6 1000 kh-on felüli 1 0,3 3245 74,7 1 0,3 3244 3 74,7 0,9 3401 84,1 Összesen: 362 100 4345 100 327 100 4345 100 349 100 4046* 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom