A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

feltűnő eltérést. Az évi csapadék 600 mm körüli, erős koranyári és gyenge őszi maximummal. A hőmérsékleti középértékek nyáron 20—21 C°, télen —1- —2 C°. Uralkodó az É-i. ÉNY-i szél. Mikroklimatikus hatást a domborzat, a délies lejtők erős inszolációja, partközeiben a víztükör és a magas talajvíz gyakorol. Településkép a 18. sz. végén Alsóörs ősi magyar település. A 13—14. századból származó első okleveles adatok (1279, 1312) a királyné tárnokainak és a veszprémi káptalannak birtokaiként említik (CSÁNKI 1913). Ezekben olyan személy- és helynevekkel találkozunk, amelyek fennmaradtak a mai dűlőnevekben is (Merse, Gelyanus=Gölyemál

; Luch=Lok, 4. ábra). A jó malomkövet adó kőfejtést oklevél említi (1323) (FÉNYES 1836). Népesség A 15. századig a falu népessége az akkori viszonyokhoz képest már jelentős számú lehetett. 1439-ben a felsőőrsi prépostnak saját jobbágyaival volt baja a tized miatt, s a veszprémi püspöki levéltár adatai szerint említés történik a szőlő 3. Alsóörs az 1783. évi első katonai felvételi lapon 3. Alsóörs auf der ersten militärischen Aufnahmekarte von 1783. Î. First military survey map of Alsóörs in 1783. 3. Алшоёршна первом военно-топографическом плане 1783-го года. alá kiadott Berkenyemái földről. A népességnövekedés mellett a viszálykodás is elősegíthette, hogy az alsóörsi fiókegyház 1478-ban a felsőörsi anyaegyháztól elszakadt és független plébániává alakult. A Felsőörsre vezető úton a mai református templom helyén már előzően állhatott kápolna vagy templom. Erre mutat, hogy a református templom NY-i karzata románkori, 13. századi (GENTHON 1959). A török uralom első szakaszában a falu nem pusztult el. 1563-ban 8 ház után 50 akcse adót fizetett. Akkora lehetett, mint a szomszédos falvak, mert Lovas 10 ház után ugyancsak 50 akcsét adózott ebben az időben (VELICS-KAMMERER 1890). Az 1680-as években, amikor a török Bécs alá vonult, a balaton-parti falvakat nagy pusztulás érte. 1681-ben Alsóőrs, Lovas, Palóznak mint puszták szerepelnek, templomaik elpusztultak (Veszprémi püspöki levéltár — Acta negotium relig.). Alsóörs a 18. század elejére nagyjából kiheverte a pusztulást, a lakosság visszatért. Ugyanazon családnevekkel találkozunk a 17. században és a 18. század elején, mint a 18. század végén (Mórotza, Hetesi, Fábján, Márkus, Dómján, Guáth). Az 1720. évi összeírás 44 adózó családot tüntet fel (ACSÁDY 1896). A nem adózó családok (nemesek, földesúri cselédek, szegények) száma körülbelül ugyanannyi lehetett. így Alsóörs lélekszámát a 18. század elején 350—400 főre (80 családra) becsülhetjük. Az 1784. évi népszámlálás a jogi népességet 565, a tényleges népességet 551 főben adja. A 19. század folyamán mutatkozott igen alacsony népességgyarapodás már a 18. században is megvolt. Az alsóörsi református egyház a 18. század második évtizedétől vezeti anyakönyveit. 1750-ben az akkor körülbelül 450 főnyi tisztára református faluban 13, 1770-ben 18 születést jegyeztek be, a nem sokkal kisebb számú halálozás mellett. Az alacsony természetes népszaporodás egyik oka nyilván az volt, hogy a 18. század második felében a mezőgazdaságilag hasz58