A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe
Alsóörs településképe Bevezetés A településföldrajzi vizsgálatok tárgya, feladata, módszere és célkitűzései terén sok kérdés vitatott, sok felfogás ellentétes, de vannak vitán felülálló megállapítások. Néhány lényegesre kívánok ezúttal rámutatni. A felszabadulás utáni társadalmi-gazdasági átalakulás mélyrehatóan érintette a településeink sorsát. Megmutatkozik ez mind az arculati (településmorfológiai), mind a szerkezeti (funkcionális) képben. Meglazult a település múltja és jelene közötti kapcsolat, bár a múlt nyomai nem tűntek el teljesen. Akár többet, akár kevesebbet őriztek meg agrártelepüléseink, azok korábbi funkcionális és morfológiai homogén jellege heterogénné vált. A fejlődésfolyamatra ható sokféle tényező nyomán a települések szerkezetváltozása egymástól erősen eltérő módon jelentkezik. Általában a fejlődés hamarabb tükröződik a népességi viszonyokiban, mint az arculati elemekben. A társadalmi-gazdasági viszonyok változása a korábban csak mezőgazdasági népességű településekben zajlik legfeltűnőbben. A változást általában az ipari népesség arányának növekedése vagy túlsúlyba jutása jelzi. A település eltérő változásokat mutat (szolgáltatások, kereskedelmi hálózat, stb.) aszerint, hogy ezt közeli, vagy távoli ipari fejlődés okozza. Vannak települések, amelyekben azipar szabta meg a változás jellegét. Ezek közé tartozik Alsóörs is. A jellegváltozás intenzitásától függ, hogy mennyi és milyen gyorsan tűnik el a település korábbi vonásaiból, milyen mértékű a funkcionális és morfológiai településkép között az összefüggés. Földrajzi szempontból minden település érdekes és tanulságos. Hogy ma előtérbe került a fejlődés általános törvényszerűségének, a funkciók bővülése és változása nyomán kialakult megállapítások vizsgálata, az társadalmi-gazdasági életünk megváltozásának természetes következménye. A funkcionális vizsgálat azonban korántsem tette feleslegessé a morfológiait, amely a múlthoz képest sok új elemmel bővült. Településeink országos szinten történt vagy történő nagyságrendi, városiasodás!, iparvidékeink bővülésével foglalkozó, városhálózati stb. vizsgálata mellett nem vesztette el jogosultságát a területileg szűkebbre szabott településkutatás sem. Ezeknek a célkitűzése nem kevésbé értékes, hiszen bennük az általános törvényszerű fejlődés egyéni vetületben jelentkezik, esetleg alkalmat nyújtva egy-egy fejlődéstényező behatóbb vizsgálatára vagy akár új szempontok feltárására. Az országnak számos olyan vidéke van, amely megérdemli a részletesebb vizsgálatot. Kétségkívül ide tartoznak a Balaton-part települései. A növekvő fürdő- és üdülőfejlődés rájuk irányította a figyelmet, s idegenforgalmunkban ezek a települések kulcshelyzetbe kerültek. Az idegenforgalommal kapcsolatos kérdések tanulmányozása mellett háttéribe szorult azoknak a változásoknak vizsgálata, amelyek a települések állandó lakosságának életét egész éven át figyelemmel kísérik. A teljes településföldrajzi képet a régi falu változása és a fürdőtelep fejlődése együttesen adják meg. Ennek a fejlődésfolyamatnak feltárását egy terület településeinek vagy egy településegységnek a kutatásával végezhetjük el. Módszertani kérdéseit nem dolgozták ki, noha nem kétséges, hogy analitikusan kell hozzáfognunk a munkához. A települést abba a földrajzi környezetbe kell helyezni, amely a termelési lehetőségeket és azok optimális kihasználását biztosítja. A termelési mód és termelési viszonyok alapján kialakult helyzet elemzésének vissza kell nyúlni a századokon át akár mereven, akár változóan ható közeli és távoli múltba. A múlt kutatását nem nélkülözhetjük akkor sem, ha bizonyos vonatkozásban csupán történeti értékűnek tekintjük azt. Máig megmaradt nyomai éreztetik hatásukat. Mindezek nélkül genetikus településkép megrajzolása el sem képzelhető. A népesség osztály- és birtokviszonyaiban bekövetkezett változások a település életében egy-egy korszakot jelölnek, s ezek folytonossága máig tart. A falu, mint belsőség és a falu határa, mint 55