A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében

Delineata Anno 1805 per Ludovicum Zelinka Ing. Geomaetram" (9. ábra). Már első látásra figyelemre méltó ezen a nagy gonddal szerkesztett térképen, hogy az Iszapsziget és környéke Krieger óta mekkorát változott! A sziget területe a kriegeri idők kb. 12 hektárjával szemben a vizsgált térkép alapján 58 hektárra tehető. Az Iszapszigetet a somogyi parttól keskeny csatorna választja el csupán. Ha összehasonlítjuk a vizsgált térkép (9. ábra) balatoni partszegélyét a kisbalatoni térség e részének rétegvonalas térképével (10. ábra), világosan látjuk, hogy az 1805. évi part a 105 m A. f. magasságú rétegvonalat követi. Zelinka említett térképe (9. ábra) 1805-ben készült, Turnier 1803-ban foglalkozott a Balatonnal. Bendefy említett rekonstrukciója szerint Tumler 106,07 m A. f. magasságúnak találta a Balatont, ami szerintünk csak 105 m A. f. magasságú volt. A két adat között 1,07 m eltérés van. Talán nem lesz felesleges, ha megnézzük, honnét ered ez a különbség? Bendefy a nádori vízmérce 0 pontját, saját korábbi meghatározása alapján 96,63 m A. f. magasságúnak veszi (BENDEFY 1951) és ezt az értéket használja további számításainál. DÓRIN PAVEL újabb meghatározása szerint a nádori vízmérce 0 pontjának 95,65 m A. f. magassága felel meg (PAVEL 1957, p. 115). A két megállapítás között 0,98~m különbség van. Ha Kollár által közölt 0 pont értéket vesszük alapul, úgy Bendefy számítási eredményéből ezt a 0,98 m-t XIVKOVICH térképe 1809-ből (az eredeti nyomán rajzolta Plapp Imrémé és Árpás Károly) 11. Die Karte von XIVKOVICH aus dem Jahre 1809 11. Map of XIVKOVICH from 1809 11.Карта К си и ко вич а 1809-го года 454