A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében

8. Krieger 1775. évi térképének részlete 8. Ein Abschnitt der Karte von Krieger aus dem Jahre 1775 8. Section of Krieger's map from 1775 8. Фрагмент карты Кригера 1775-го года említett kisbalatoni rétegvonalas térképünk alapján ugyancsak a 105,25 m A. f. magasságú rétegvonal határolja a területazonosság alapján. Krieger nemcsak feltünteti, de a nevét is jelzi az Iszapszigetnek, melyet Insula Isszép-nek mond. Térképe alapján a szigetnek kb. 12 hektárnyi volt a területe. Említettük már, hogy ennek a szigetnek csupán 3 hektárnyi része emelkedik 107 m A. f. fölé. Krieger által jelzett nagyobb kiterjedés csak a 105,25 m A. f. balatoni szint esetében képzelhető el. Bendefy által feltételezett 109,80 m A. f. magas Balaton szint ellen van még egy döntő adatunk. Az említett 1769-es Festetics-féle térképen a hévízi völgyön út húzódik Alsópáhok— Sármellék irányába. A térképen ehhez az úthoz „Weg nach Sármellék" van írva. Az út a hévízi berekben átszeli a Kis- és Nagyszigetet, a köztük levő mélyebb területen a szerző sraffozása értelmében töltésen halad. Ez az út ma is élesen kiemelkedik a környezetből a jelzett helyen. A Kisszigetnél a mai út tengelyétől délre 100 m-re halad nyugat-északnyugat irányba, és mielőtt elérné a Nagyszigetet, a mai út nyomvonala keresztezi. A Nagyszigethez a mai úttól északra 20 m-re csatlakozik földműve. Koronájának legkisebb magassága 108,56 m A. f. Bolla Sándor szintezése szerint. Ezt az utat 1956 október végén átvágtuk és azt tapasztaltuk, hogy az út északi oldalát a mai út építésekor részben felhasználták, koronamagassága azonban zömében bolygatatlan. Az út környezetében levő legmélyeb terepszint 107,08 m A. f. Clements Simon angol utazó 1715-ben Keszthelyről Kanizsa felé 20* 451