A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében

A hévízi völgy egykori balatoni öblének vize csaknem Égenföld magasságáig ér fel (Égenföld ma Sármellék déli része). Itt torkollott a Balatonba a Hévíz-lefolyás lecsapoló árokkal bővült vize. Mivel a térkép feltünteti a Hévíz lefolyás melletti, ma is meglevő, azonosítható malmokat, nem okoz különösebb nehézséget az öbölnek mai rétegvonalas térképre való felhordása. Ennek elvégzése után azt az eredményt kaptuk, hogy az 1745—1755-ös Balaton itteni öble a 106,4 m A. f. magasságban kapcsolódott a szárazföldhöz. Nagyon lényeges a Festetics Levéltár egy másik térképe is, melynek 1:1 nagyságú pausz másolatát a Balatoni Múzeum őrzi. A 150,4 x 119,6 cm méretű térkép léptéke lépésben, „ordinairer Schritt" van megadva, ami mai méretarányra átszámítva kb. 1:10 800 értéket ad. Felirata: „Situation der Herrschaft Keszthelin Szaladienser Comitat 1769" (5. ábra). Ez a térkép feltünteti a Kisdiás és Diásfő nevű szigeteket, köztük folyt a bizonytalan medrű Zala a „Vaskapun" át. Ha összehasonlítjuk ezt a térképet a Kisbalaton 1935-ben készült rétegvonalas térképével, azt látjuk, hogy a Kisdiás és Diásfő szigeteket a 105 m A. f. magasságú rétegvonal köti össze (6. ábra). Ezek közt a szigetek közt folyt a Zala, illetőleg a Balaton vize fedte a Vaskaput, tehát a tó vize 105 m-nél magasabban volt. A Keszthelyi-hát déli végénél „Fischerhäuser" felirattal halászkunyhókat látunk. Az említett 1935. évi rétegvonalas felvétel szerint, mivel a Balaton akkor 105 m-nél magasabban volt, ezek a kunyhók csak a 106 m A. f. magasságú kiemelkedésen épülhettek fel. A vízszint ezt a magasságot tehát nem érte el 1769ben. A halászkunyhóktól északkeletre nádas, mocsaras öblöt jelez az 1769-es térkép. Az 1935. évi térképen is öbölszerűen beugró rétegsort látunk itt. Az 1769-es öblöt a 105,25 m A. f. magasságú rétegvonal határolja. A Kisdiás és Diásfő szigetek között 20—25 cm mély víz lehetett csupán, ahol gyakran fennakadhatott a halászok csónakja, ezért kaphatta a Vaskapu elnevezést. Meg kell még említenünk, hogy ezen 1769-es térképen az említett szigeteken kívül az Iszapszigetet (térképen: „Insul Iszop") is feltüntették, amit elég tekintélyes kiterjedésűnek ábrázolnak. Az Iszapsziget neve ma is él, mint határrész, a somogyi oldalon, a Zala hídjától délkeletre kb. 200 m-re kezdődik. Ma jellegzetesen kiemelkedő terepalakulat, mely nála jóval alacsonyabb nádas, zsombékos területtel kapcsolódik a balatonberényi turzáshoz. Legmagasabb pontja 108,51 m A. f. Talpvonalát ma a 106,5 m A. f. magasságú rétegvonal határolja, kb. 3 hektárnyi területe emelkedik csak a 107 m fölé. Ugyancsak 1769 körül készülhetett a Festetics Levéltár egy másik, keltezetlen térképe (Helikon Könyvtár, lelt. szám: 207), amelyet az irodalomból is ismerünk (KOPPÁNY—PÉCZELY— SÁGI 1962, 44. kép). Lépésben „ordinari Schritt" megadott léptékskálája mai arányra átszámítva 1:75 000-nek felel meg. A Kisdiás, Diásfő és Iszapsziget mellett a fenékpusztai halászkunyhókat is feltünteti, tehát az előző térképpel egyetemben a 105. és 106 m A. f. magasságú vízállást adja. A két említett térképen a hévízi berekbe benyúló Balaton-öböl szegélyét rétegvonalas térképre, illetve hosszszelvényre felhordva 105,8 m A. f. magasságú, közel azonos balatoni vízállást kapunk. Ez a hasonlóság is jelzi, hogy a két térkép közel egy időben készült (7. ábra). Megemlíthetjük még a zalaegerszegi Állami Levéltár egy, 1761-ben készült térképét (T. 32) is, amely a Zalavári-hát helyzetét tünteti fel. Lebuj-pusztától keletre két szigetet látunk ezen a térképen, rajtuk szántóföldeket jelezve. Az Égenföldtől keletre levő Felsőszígethez töltésen út is vezetett. A két szigetet a terület-azonosságot figyelembe véve a 105,75 m A. f. magasságú színtvonal öleli körül. Bendefy László Krieger Sámuel 1775. évi balatoni méréseit megkísérelte mai rendszerre átszámítani. Szerinte ez évben 109,8 m A. f. magas volt a Balaton vízszintje (BENDEFY 1964, p. 449—450). Ez az említett térképek adatai szerint lehetetlen! Ez a magas vízállás egyébként Krieger térképéből sem olvasható le. Munkánk során a zalaegerszegi Állami Levéltár T. 1. jelzésű térképét használtuk. Krieger a kisbalatoni térségben több szigetet jelez, köztük az említett lebuj pusztaiakat is. A vörsi Máriaasszony-szigetet félszigetként ábrázolja. Térképének bennünket érdeklő részét a 8. ábrán mutatjuk be. Ha összevetjük a Máriaasszony-sziget rétegvonalas térképét (3. ábra) Krieger ábrázolásával (8. ábra) azt tapasztaljuk, hogy Krieger térképének készítése idejében 105,25 m A. f. volt a Balaton vízállása. Amennyiben Krieger térképezése idején valóban 109,8 m A. f. lett volna a Balaton vízállása, úgy a Máriaasszony-sziget felett víz hullámzott volna! Tegyük ehhez hozzá, hogy a Máriaasszony-szigettől délnyugatra két kisebb szigetet is feltüntet Krieger. Ezeket a szigeteket 449