A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében

tette a Balaton felmagasodó vize. Hasonló jelen­ség figyelhető meg az Akaiihoz tartozó Ság­pusztán is, melynek középkori őse a török hábo­rúk utáni időben kicsit hátrább, magasabb szin­ten települt újra. Vörs esetében a XVIII. század elején gyarapodó népesség számára szűk lett a Máriaasszony-sziget vízzel határolt szárazulata, ezért 1720-ban mai helyére települt a község (KÖVÉR é. п.). A Balaton XVIII. századi víz­állásaival kapcsolatban a térké­peknek van elsőrendű mondaniva­lója. A gazdag anyagból mi sajnos csak a Festetics Levéltár, zalaegerszegi Állami Levéltár és a kaposvári Állami Levéltár egyes példányait használhattuk fel. Az alább szóbakerülő mód­szerrel, az anyag részletesebb feldolgozása ese­tén a vázolt képet lényegesen bővíteni lehet Egy keltezetlen XVIII. századi térkép (OL. Festetics Levéltár, Mp. 263; SZÁNTÓ 1960, p. 15) előlapján „Situation des Morastes bey Keszthely und das darin befindlichen Warmen Wassers" olvasható, hátlapján „Mappa Locorum Uligino­sorum ad Keszthely" felirat áll. A kézzel rajzolt, színezett térkép 46 x 37,6 cm méretű, készítőjét nem ismerjük. Keletkezési idejének meghatáro­zásánál a Festetics-kastély ad jó támpontot. A kastély térképen feltüntetett alaprajza nem egyezik Hofstädter Kristóf által 1755-ben készí­tett új épület alaprajzával (KOPPÁNY— РЁ­5. Az 1769-es térkép részlete (az eredeti nyomán rajzolta Papp Гпжеп'е es Árpás Károly) 5. Ein Abschnitt der Karte von шэ. 5. Section of the 1769 map. 5. Фрагмент карты 1769-ro года 447

Next

/
Oldalképek
Tartalom