A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Marián Miklós–Szabó István: Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához

5. Vörös János-séd. — Triturus vulgaris L., Bombina bom­bina L., Bombina variegata L. és Bufo bufo L. biotóp (foto Szabó) 7. Vörös János Bächlein. — Biotop von Triturus! vulgaris L., Bombina bombinaj L., Bombina variegata Ь. undj Bufo Bu­fo L. 5. Vörös János brooklet. — Habitat of Triturus vulgaris L., Bombina bomibina L., Bom bina variegata L., and Buio bufo L. amelyeknek fenekét iszap és avar fedi. De talál­tunk egészen kis tócsákban és útmenti kátyúk­ban, ahonnan az iszappal együtt hálóztuk ki. Előkerült — igaz csak néhány alkalommal — lassan csörgedező patakból és forrásmedence tiszta vízéből is. Megállapítható, hogy nem túl­ságosan érzékeny a víz tisztaságára, magasabb hegységek hűvös vízét sem igényli. Nagyon ér­dekes, hogy az Északi-Bakonyban élő alpesi gőte ökológiai viszonyaira vonatkozó adataink sok­ban megegyezik a valamivel magasabbra emel­kedő (600—900 m), de a Bakonynál jóval észa­kibb tájon fekvő lengyel Pienninekben élő Tri­turus alpestriséivel (KOWALSKI—MLYNARSKI 1965). Megfigyeléseink szerint — legalábbis egyes egyedei — egész évben a vízben tartózkodnak. Áprilistól októberig minden hónapban gyűjtöt­tük a különböző vízi biotópokból. Legkésőbb ok­tóber 26-án (Iharkút 1965) találtunk — forrás­medencében — aktív alpesi gőtét. Hegységünkben április folyamán párosodik. 1964 április 28-án figyeltük meg nászjátékát. Ennek időpontja tehát egybeesik a hazánkban széltében elterjedt pettyes gőte (Triturus vulga­£.?;*•'' • : '--Ш^ :;V: : ;> Ж /::..; ?->•$£ ris L.) dél-dunántúli n ászidejével (MARIÁN 1957). Lárvája 1965 augusztus 18-án Csehbánya kö­zelében, tócsában került elő. Ezek a példányok lárva állapotuk végső szakaszából valók. Az alpesi gőte rovarokkal táplálkozó, hasz­nos állat. 2. Triturus vulgaris LINNÉ. — Pettyes gőte. Lelőhelyek : Ugod: Vörös János-séd (1959), Móricháza (1959), Németbánya: Vadász­völgy (1964), Farkasgyepű: Bika-rét, Köves-pa­tak (1965). Kisszépalmapuszta: Kőris-hegy keleti lejtője (1965). Teljes hossz: hím 66—89 mm, nőstény 70—88 mm. Ezek az adatok tehát a hazai példá­nyok teljes hossz-átlagával megegyeznek. A pettyes gőte Magyarország egész területén található, általánosan elterjedt síkvidéki faj, de magasabb területeken is előfordul. Az Észa­ki-Bakonyban nem túl sok he­lyen él, mert a magasabb régiókban is al­földi jellegű biotópra van szüksége. Ahol azon­ban megfelelő élőhelyre talált, eléggé elszaporo­dott. Az Északi-Bakonyban, Farkasgyepű közelé­ben, hegyek közé zárt síkvidéki jellegű kis mo­G. Vizes rét. Farkasgyepű. — Hyla arborea (L.), Rana dal­matina (BON.), Natrix natrix L. biotóp (foto Marian) G. Wässerige Wiese. Farkasgyepű. Biotop von Hyla arborea (L.), Rana dalmatina (BON.), Natrix natrix L. G. Watery meadow. Farkasgyepű. — Habitat of Hyla ar­borea (L.), Rana dalmatina (BON.), Natrix natrix L. 413

Next

/
Oldalképek
Tartalom