A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Marián Miklós–Szabó István: Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához

Vízében minden évben megfigyeltük az erdei béka és a barna varangy lárváit. Síkvidéki jellegű mocsár. — Erdő­nélküli, magas völgyoldalak között fejlődik ki. A meredek völgyfalakról az erdőt régen kiirtották, helyette irtásvegetáció nőtt. A keskeny völgyí'ené­ken vékony érben csörgedező víz, egyes helyeken öblöket alkotva, szétterül és elmocsarasodik. 15— 20 méter hosszú és néhány méter széles, sekély ál­lóvizek sora keletkezik így, amelyekben sűrűn egy­3. Régi patakmederből keletkezett, keserűlapuval árnyé­kolt tócsa. — Triturus alpestris LAUR., Triturus vulgaris L. & Rana dalmatina (BON.) biotóp (foto Marián) 3. Ein aus einem alten Bachbett entstandener, mit Klette verschatteter Tümpel. — Biotop von Triturus alpestris LAUR., Triturus vulgaris L. und Rana dalmatina (BON.) 3. Puddle shaded with Petasites hybridus in the bed of a dried-out brook. — Habitat of Triturus alpestris LAUR., Triturus vulgaris L. and Rana dalmatina (BON.) 3. Стоячая лужа, образоваишаяся на месте старого русла ручья, затянутая болотными растениями. — Triturus alpestris LAUR., Triturus vulgaris L., Rana dalmatina (BON.) биосреда 2. Síkvidéki jellegű mocsár zsombékosa. Farkasgyepű. — Triturus vulgaris L., Bombina bombina L., Rana escu­lenta L. & Rana dalmatina (BON.) biotóp (foto Marián) 2. BUlten in einem tiefländischen Sumpf. Farkasgyepű. — Biotop von Triturus vulgaris L., Bombina bombina L., Rana esculenta L. und Rana dalmatina (BON.) 2. Clumps of a flatland marsh. Farkasgyepű. — Habitat of Triturus vulgaris L., Bombina bombina L., Rana esculenta L. and Rana dalmatina (BON.) 2. Кочки болота, характерного для равнины. Фаркашдьсню — Triturus vulgaris L., Bombina bombina L., Rana esculenta L., Rana dalmatina (BON.) биосреда más mellett álló nagy zsombékokat alkot a sás. Partközeiben sűrű mocsári gólyahír (Caltha palust­ris) állomány, kákával és boglárkával (Ranunculus sp.). A teljesen átlátszó víz felületét foltokban mo­szat fedi. A vízfenék iszapos (2. ábra). Ez a biotóp-típus elég gyakori. Az előbbi árnyékos mocsárhoz képest nyüzsgő kétéltű élet van itt. A legcsekélyebb (néhány cm mély) vizekben a békalárvák ezreit, míg az egy-két arasznyi mélységű vízben számos pettyes gőtét fi­gyeltünk meg. 411

Next

/
Oldalképek
Tartalom