A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Szőcs József: Adatok Sümeg lepkefaunájához

Calophasia platyptera ESP. — Déli faj, elterjedése felöleli Közép-Európát, Dél-Európát, Észak-Afrikát, Kisázsiát és Szíriát. Hazánkba délről telepedett be. Tápnövénye az Antirrhinum május, amely nálunk kerti növény, vadon nem fordul elő. A C. platyptera előfordulása is ehhez a növényhez kötött. Egyes szerzők (E. HOFFMANN, P. BLASCHKE) a Linaria-t jelzik tápnövényként, ezek a régi adatok azonban megerősítésre szorulnak. Nálunk enyhe telek után egyes helyeken erősen elszaporodhat (kártételére is volt már eset), nagyon hideg telek után azonban csaknem teljesen kipusztul. Sümegről elég sok példány került elő, nyilván a ház előtti virágoskert Antirrhinumain tenyésztek. Cryphia domestica HUNFN. — Európai eltérj edésű faj, az irodalmi adatok szerint mindenütt közönséges, hazánkban azonban csak a nyugati határszéleken fordul elő rendszeresen, ezenkívül csak a középhegységeink néhány pontjáról ismeretes. Sümegről két példányunk van. Tápnövényei a sziklákon élő zuzmók. Laphygma exigua HB. — Igen nagy elterjedésű déli faj, amely az egész világ meleg és mérsékelt részein fordul elő. Európában az egészen déli részek kivételével vándor faj, amely néha Hollandiáig, Angliáig, sőt Finnországig is felhatol. Hazánkban szintén vándor faj. Némely évben különösen ősszel meglehetősen elszaporodik, viszont olyan évek is vannak, amikor egyáltalán nem jelentkezik. Sümegről három példányunk van. Hernyója apró növényeken él (Polygonum, stb.). Hoplodrina superstes TR. — Szubmediterránpontusi elterjedésű faj. A legritkább Hoplodrinafajunk, bár hegy- és dombvidékeinken egyre több lelőhelyről kerül elő, azonban mindig csak szórványosan. Négy sümegi példányunk van. Tápnövényei apró növények (Plantago, Galium, stb.). Heliothis peltigera SCHIFF. — Elterjedése Európa, Közép-Ázsia és Afrika. Északon vándor faj, nálunk azonban állandóan honos. Főleg a Dunántúl meleg részein fordul elő. Sümegen elég gyakorinak látszik. Hernyója különböző lágyszárú növényeken él (Genista, Salvia, Hyoscyamus, Senecio, stb.). Syngrapha consona F. — Hazája Dél-Európa és Előázsia. Hazánkban vándor faj, amely csak egyes években jelentkezik igen szórványosan. Hernyóját nálunk is megtalálták, fő tápnövénye a Nonnea pulla. Sümegről egyetlen példány került elő. Chrysaspidia chryson ESP. — Euráziai elterjedésű, de mindenütt ritka faj. Előfordulása hazánkban rendkívül lokális, így kevés lelőhelyét ismerjük. Főleg a Dél-Dunántúlról és a Középhegységből mutatták ki, Sümegről csak egy példány ismeretes. Tápnövényei az Eupatorium, a Salvia és a Mentha fajok. Mormonia dilecta HB. — Déli faj : Dél-Európában, Előázsiában és Észak-Afrikában honos. Hazánk tölgyeseiben rendkívül ritka, csak hegy- és dombvidékeken fordul elő, Sümegről is előkerült egy példánya. Tápnövénye a tölgyfajok közül kerül ki. Parallelia algia L. — Dél-európai és délázsiai faj. Hazánkban a Dél-Dunántúlon évről évre megtalálták tavasztól őszig és itt lehetséges, hogy állandóan honos. Egyéb vidékeinken azonban csak kivételesen találták, ezeken a helyeken valószínűleg csak kóbor példányok fordulnak elő. Sümegen rendszeresen előfordul. Tápnövénye a Rubus. Calpe capucina ESP. — Szintén déli faj, DélEurópában és Ázsiában honos. Hazánkban rendkívül lokális az előfordulása, az ország nyugati felében aránylag a leggyakoribb. Sümegen ez a faj rendszeresen előfordul. Tápnövénye a Thalictrum. Zanclognatha tarsicristalis HS. — Dél-európai faj. Mindenütt rendkívül lokális és gyér egyedszámban fordul elő. Sümegről is csak egy példányunk van. Hernyója avaron és apró növényeken él. Cosymbia suppunctaria Z. — A fajt Magyarországról (Pécs) írták le, ezenkívül csak Olaszországból ismerjük. Száraz meleg tölgyesekben rendszeresen előfordul, Sümegről három példány került elő. Tápnövénye ismeretlen. Rhodometra sacraria L. — Elterjedése DélEurópa, Délnyugat-Ázsia, India, Afrika. Vándor fajunk, elsősorban délen az ország meleg vidékein (Alföld, dombvidékeink) található, azonban csak egyes példányok. Sümegről egy példány ismeretes. Tápnövénye a lágyszárúak közül kerül ki (Rumex, Polygonum, Anthémis, stb.). Larentia clavaria HW. — Dél-európai és előázsiai elterjedésű faj. Hazánkban csak az utóbbi években került elő, az első példány Sümegről való. Azóta a Bükk-hegységből, Várgesztesről és Velencéről ismerjük. Velencén az utóbbi években évről évre előkerült. Valószínűleg újabban betelepedett faj. Tápnövényei a mályvafélék. 396