A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Ambrus Béla: Az Északi-Bakony gubacslegyei (Diptera, Ceciomylidse)

otthonosak. Egyetlen levélen mindhárom faj alkothat vegyes kultúrát, miközben gubancossá torzítják a levéllemezt. Fajokban eltérő, de környezeti adottságokban megközelítő feltételeket nyújtanak a Farkasgyepű melletti Csurgókút, Kövespatak, a Németbánya alatti lápos liget, a Tisztavízforrás-völgye, Téstől Római-fürdőig húzódó mosások. Számos, a faunánkra új faj került innen elő. Országszerte ritka, színező elemként sorolható fel kutyatejen (Euphorbia) a Dasyneura loewi, aggofüvön (Senecio) a Contarinia aequalis, bodzán (Sambucus) a Contarinia lonicerearum, legyezőfüvön (Filipendula) a Dasyneura engstfeldi. ürümön (Artemisia) a Diarthronomyia flórum, majd pimpón (Potentilla) a Dasyneura potentülae gubacsok. Az egykori bakonybéli apátság parkjának változatos, ültetett növény együttese bőven nyújt cecidológiai anyagot, de a gubacslégyfajok száma sokkal kisebb a parkot övező Fekete-séd és Gerence-völgyében előforduló fajokénál. A park alatti patakmederben és a környéki mosások szélein feltűnő mennyiségű a sűrű, bozótszerű, a víz fölé hajló réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) levelét pettyező Dasyneura ulmariae gubacs. Ez a növény otthonos a Bakony patakjainak partjainál, de az említett gubacs másutt nem fordul elő. A Zirci Arborétum változatos dendrológiai gyűjteménye gazdagítja a gubacsiegyek és gazdanövények számát. Ez a párás növényszőnyeg eddig felismert 42 gubacsiegyének nyújt életteret. Közöttük néhány monofág természetűnek ismert faj a gazdanövény rokonságába tartozókon is megtelepedett. Figyelemreméltó adat a hársak szakértőjének, WÁGNERnek egy közlése, amely szerint a Tilia grandifolia v. gracilenta-n találta meg a Dasyneura tüiamvolvens gubacsát. E gubacsokozó ugyanis a keverékhársakat elkerüli. A szépnövésű hársnak tüzetes átvizsgálása során a Physemocecis hartigi légygubacs is előkerült. Mindkettő kevés egyedszámban. Viszont a kérdéses fa közelében növő Tilia platyphyllos zsúfolva volt a légy- és atkagubacsokkal egyaránt. Faunánkra újak közül szólni kell a bodza virágját torzító fajról, mert egyetlen lelőhelyén meglepő mennyiségben jelentkezett. Tés község mögötti meredek mosások szélén bőven ontja virágait a fekete bodza (Sambucus nigra). A virágzat megnagyobbodott bimbói nem nyílnak ki s ugyanakkor méretükkel, kiemelkedő növekedésükkel eltérnek a normális virágszirmoktól. Ez a vastagodott, bimbószerű képződmény a Placochela nigripes légygubacs első hazai lelőhelye. Sárgásfehértől narancssárgáig színesedő lárvái egyenként uralják a virágbimbókat (6. ábra). A hazai fűztelepek gubacsokozóinak összehasonlító vizsgálata során kiemelkedett fertőzöttségével az ugodi erdészet fűzcsemetekertje. Eltekintve a kis területre zsúfolt fűzfajok számától — ami elősegíti a gubacsosodás sűrűségét — jellemző a fűzfavesszők atka és légygubacsfertőzöttsége. A fűzhajtásvég gubacslégy (Rhabdophaga terminális) országosan ismert fűzkártevő, populációsűrűsége itt igen, magas volt. Egyetlen fűzvessző sem mentes e faj évi 3—4 nemzedékű támadásától. Ez abban mutatkozik, hogy mindaddig, amíg a gubacs él, a vessző növekedése megáll. Alatta kétoldalt új elágazás fejlődik. Az imágók kirepülése után újra nyúlik a vessző. Kosárfonásra alkalmatlanná válik, mert a megtámadott helyen törik. A telepítésre legalkalmasabb Salix americana sem volt mentes e gubacsokból (AMBRUS,: 1964/c, 1965). Az Északi-Bakonyból már ismert (AMBRUS 1964/a) és újra megtalált 15 gazdanövényről származó 23 gubacslégy fajon kívül 1963—1966 között 148 gazdanövényről begyűjtött 130 új faj, összesen 153 faj vált ismeretessé. Valamennyi gubacsképző. Az alábbi 21 faunánkra új: Cecidomydi nemzetségből : Atrichosema aceris KFFR., Contarinia fagi RÜBS., C. mulloginis RUBS. A.sptondylidi nemzetségből : Asphondylia echii H. LW., A. hornigi WACHTL., A. ignorata RÜBS., A. stachidis STELTER, Placochela ligustri RÜBS., P. nigripes F. LW. Ologotrophidi nemzetségből: Dasyneura glechomae KFFR., D. saxifraga KFFR., D. schulzei RÜBS., D. sodalis KFFR., Jaapiella floriperda F. LW., J. jaapiana RÜBS., J. knautia RÜBS., J. thalictri RÜBS., Macrolabis corrugans F. LW., M. rübsaameni H'DCK, M. sp. (BUHR 2850), Mikomyia coryli KFFR. A. Kárpát-medencéből eddig közölt gubacslégyfajok száma (AMBRUS 1963) ezáltal 272-ről 293-ra emelkedik. 369