A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Iharos Gyula: Újabb adatok a Bakony-hegység Tardigrada-faunájához (A Bakony-hegység Tardigrada-faunája, IV.)
testük). 4. Hozzájárulnak a talaj biológiai termőképességének fenntartásához. 5. Részt vesznek az őstalaj kialakításában és a humuszképzés zoogén fázisában. 6. Elősegítik a talaj morzsás szerkezetének kialakulását. 7. Kalcium tartalmú szervecskéikkel növelik a talaj mésztartalmát. 8. Más kisebb nagyságrendű állatkáknak táplálékul szolgálnak. A Tardigradák rendszertani helye és rokonságuk sokat vitatott probléma. RAMOZOTTI önálló állattörzsnek tartja őket (1962). Fejlődéstörténeti szempontból átmeneti lényeknek tekinthetjük őket a gyűrűsféirgeik (Annelida) és az ízeltlábúak (Arthropoda) között. Rendszertanilag 3 rendbe csoportosíthatjuk a medveállatkákat: I. Heterotardigrada, II. Mesotardigrada és III. Eutardigrada. RAMAZOTTI szerint eddig 368 fajuk ismeretes (1962, 1965). Hazánkból és a Bakony-hegység területéről csak a Heterotardigrada és az Eutardigrada rendekből kerültek elő fajok. Hazánkban a rendszeres Tardigrada-kutatás 1934ben kezdődött. Előtte csak 3 faj volt ismeretes: Macrobiotus hufelandii S. SCHULTZE, Macrobiotus macronyx DOY és Milnesium tardigradum DOY. Jelenleg 101 az előkerült hazai fajok száma, s ebből a Bakonyban eddig 78 fajt találtam meg. E szép eredmény arra utal, hogy a Bakonyban nagyon változatos élőhelyek vannak, melyekben sokféle faj tudja megtalálni létfeltételeit. Remény van arra is, hogy a további vizsgálatok még újabb fajokkal gazdagítják a Bakony medveállatka faunáját. A fajok nagy számán túl emeli az eredmény értékét, hogy a 78 fajból 23 új a tudományra és 11 új a hazai Tardigrada- faunára. A fajokat feltüntető 2. táblázatban az új fajokat **-el, a faunára újakat pedig *-el jelölöm. ,,A Bakony természeti képe" tudományos kutatásba 1962-ben kapcsolódtam be. éspedig a rendszeres gyűjtések megkezdésével. Ezt megelőzően csak alkalmi kutatásokat végeztem a Bakonyban 17 helyen. Határozott célú gyűjtések voltak a következő időpontokban: 1962. jún. 12— 15., 1963. jún., aug., okt. és nov. hónapokban, 1964. júl. 17—23., szept. 9—12., okt. 6., 1965 okt. 28., 1966. ápr. 16, 19—25., máj. 5—12., 20—25., júl. 6. A saját magam, gyűjtötte talaj-, avar-, moha- és zuzmó-mintákat más gyűjtők is gyarapították, akiket korábbi dolgozataimban már felsoroltam. Szíves segítségükért ezen a helyen is köszönetet mondok. így az összes minták száma 2712-re emelkedett, s a gyűjtőhelyek száma kb. 190 volt. Ez önmagában elég szép szám, de a Bakony területéhez viszonyítva (kb. 4 000 km 2 ) aránylag kevés. Kiszállásaimat még csak szúrópróbáknak tekintem, amelyek alapját képezhetik a további, még részletesebb gyűjtéseknek. Ezekkel a szúrópróbákkal az volt a célom, hogy minél rövidebb idő alatt áttekintő képet nyerjek a Bakony Tardiorada-népességéről. Ennek megfelelően а gyűjtéseket а Bakony minden tájegységében megközelítőleg egyenletesen osztottam be. ,,A faunisztikai kutatások első célja az adott területen ... élő fajok felderítése és katalógusba foglalása" (PAPP 1963, p. 287). Miután pedig megismertük egy terület valamely állatcsoportjának fajszámát, azok előfordulását, életkörülményeit, stb., akkor következhetnek a további vizsgálatok ökológiai, cönológiai, állatföldrajzi és más szempontból. A talált fajok meghatározását MARCUS (1936) és RAMAZOTTI (1962, 1965) munkái alapján végeztem. A bizonyító példányokat a veszprémi Bakonyi Múzeum természettudományi gyűjteményében helyeztem el. Ezen általános bevezetés és ismertetés után közlöm legújabb kutatásaim eredményeit. A vizsgálatok időpontja: 1966. április 16., 19—25., május 5—12., 20—25. és július 6. Kitűzött célok: 1. Fajok gyűjtése. 2. Ujabb adatok gyűjtése annak megállapítására, hogy milyen összefüggés van a növénytakaró jelenléte, zártsága, illetőleg hiánya és a Tardigrada-népesség összetétele között? 3. A Balatonpart, valamint a Pannonhalmi-dombvidék és a Bakony-hegység Tardigrada-faunájának összehasonlítása, és az ebből levonható következtetések megállapítása. A gyűjtött minták száma 191. dr. PINTÉR ISTVÁN-től kaptam még 6 mintát: Káli-medence, Kornyi-tó partjáról növényturzás-minta; Lesencetomaj háztetőmoha ; Bakonybél környékéről (Hegyeskő, Cdvaskő) sziklamoha; Rezi környékéről sziklamoha. A minták számszerűleg a következőképpen oszlanak meg: + — talaj (barna erdei) 3 4 avar (lombos) 25 5 avar (fekete fenyő és boróka) 20 4 talaj moha 31 21 famoha 3 2 sziklamoha 19 6 talajzuzmó 15 4 kőzuzmó 2 4 Sedum sp. 2 2 Paromehia cephalotes 5 2 kerítésről moha 3 — háztetőről moha 8 5 tóparti növénytúrzás 2 — 138 (71%) 59 (29%) 328
