A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Sey Ottó: Adatok a Bakony gerinces állatainak parazita féregfaunájához. I.
IV. Gorgoderidae LOOSS, 1901 Gorgodera cygnoides (ZEDER, 1800) Gyenge, vagy közepes fertőzöttséget találtam a vizsgált területen élő kecskebékáknál. Csupán 16 volt fertőzve a megvizsgáltak közül. Hazánk egyéb kutatott területeiről is előkerült (EDELÉNYI 1942, 1961; SEY 1964) hasonló fertőzöttségi százalékban. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : húgyhólyag Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Hanság, Kapuvár, Uzsa, Zirc Intenzitás: 1—2. 320 Gorgoderia vitelliloba (OLSSON, 1876) A békák ritka húgyhólyag élősködői közé tartozik. Gyűjtésem alkalmával csak Uzsán került elő egyetlen példány. Hazánkban először EDELÉNYI (1942) közölte ZILAHI-SEBESS GÉZA gyűjtéséből, majd SEY (1964) mutatta ki ismételten. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : húgyhólyag Előfordulása: Szeged, Hanság, Biikal, Uzsa Intenzitás: 1—3. V. Cephalogonimidae NICOLL, 1915 Cephalogonimus retusus (DUJARDIN, 1845), (4. ábra) Gyűjtésem során Uzsa környékén élő egyetlen kecskebéka tápcsatornájából került elő. Hazánkban változó gyakorisággal fordul elő. Először EDELÉNYI (1942) találta meg, alacsony fertőzöttséget mutatott ki, majd EDELÉNYI (I960) Eger és Hajdúszoboszló környékén ismét megtalálta, az utóbbi helyen gyakorinak írja (30,3%). A hansági gyűjtésem alkalmával nem került elő. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : vékonybél Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Uzsa Intenzitás: 1—3. VI. Echinostomatidae DIETZ, 1909 Echinostoma sarcinum DIETZ, 1909 (5—8. ábra) Az uzsai halastavakon lőtt szárcsák közül három vékonybeléből került elő. Meglehetősen nagytestű (11-18 mm) féreg. Az Echinostoma genus fajaira jellemző, hogy a test elülső végén jól fejlett, vese formájú gallér helyezkedik el, amelyen változó számú, de az egyes fajokra jellemző tövisek találhatók. A fenti faj esetében a tövisek számát nem találtam minden egyednél azonos számúnak, mert előfordultak olyan példányok, amelyeknél a tövisek száma 47—49 között váltakozott. Egyes egyedeknél megfigyelhető volt, hogy a száj szívó mögötti gallérrészen a tövisek 4. Cephalogonimus retusus (Dujardin 1845)