A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Sey Ottó: Adatok a Bakony gerinces állatainak parazita féregfaunájához. I.

IV. Gorgoderidae LOOSS, 1901 Gorgodera cygnoides (ZEDER, 1800) Gyenge, vagy közepes fertőzöttséget találtam a vizsgált területen élő kecskebékáknál. Csupán 16 volt fertőzve a megvizsgáltak közül. Hazánk egyéb kutatott területeiről is előkerült (EDELÉ­NYI 1942, 1961; SEY 1964) hasonló fertőzöttségi százalékban. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : húgyhólyag Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Hanság, Kapuvár, Uzsa, Zirc Intenzitás: 1—2. 320 Gorgoderia vitelliloba (OLSSON, 1876) A békák ritka húgyhólyag élősködői közé tar­tozik. Gyűjtésem alkalmával csak Uzsán került elő egyetlen példány. Hazánkban először EDE­LÉNYI (1942) közölte ZILAHI-SEBESS GÉZA gyűjtéséből, majd SEY (1964) mutatta ki ismétel­ten. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : húgyhólyag Előfordulása: Szeged, Hanság, Biikal, Uzsa Intenzitás: 1—3. V. Cephalogonimidae NICOLL, 1915 Cephalogonimus retusus (DUJARDIN, 1845), (4. ábra) Gyűjtésem során Uzsa környékén élő egyet­len kecskebéka tápcsatornájából került elő. Ha­zánkban változó gyakorisággal fordul elő. Elő­ször EDELÉNYI (1942) találta meg, alacsony fer­tőzöttséget mutatott ki, majd EDELÉNYI (I960) Eger és Hajdúszoboszló környékén ismét meg­találta, az utóbbi helyen gyakorinak írja (30,3%). A hansági gyűjtésem alkalmával nem került elő. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : vékonybél Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Uzsa Intenzitás: 1—3. VI. Echinostomatidae DIETZ, 1909 Echinostoma sarcinum DIETZ, 1909 (5—8. ábra) Az uzsai halastavakon lőtt szárcsák közül há­rom vékonybeléből került elő. Meglehetősen nagytestű (11-18 mm) féreg. Az Echinostoma ge­nus fajaira jellemző, hogy a test elülső végén jól fejlett, vese formájú gallér helyezkedik el, ame­lyen változó számú, de az egyes fajokra jellemző tövisek találhatók. A fenti faj esetében a tövisek számát nem találtam minden egyednél azonos számúnak, mert előfordultak olyan példányok, amelyeknél a tövisek száma 47—49 között vál­takozott. Egyes egyedeknél megfigyelhető volt, hogy a száj szívó mögötti gallérrészen a tövisek 4. Cephalogonimus retusus (Dujardin 1845)

Next

/
Oldalképek
Tartalom