A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Viczián István: Adatok a Sástó-hegy (Nyugati-Bakony) bazaltjának közettani és vulkanológiai ismeretéhez
Adatok a Sástó-hegy (Nyugati-Bakony) bazaltjának kőzettani és vulkanológiai ismeretéhez Bevezetés A dunántúli bazaltvulkánosságról már a magyar földtan „preklasszikus" és klasszikus korszakában olyan kiváló összefoglalások számoltak be, mint F. S. BEUDANT (1822), HOFMANN K. (1878), VITÁLIS I. (1909) és MAURITZ B. (1948) stb. művei. Ujabban ezekhez csatlakoztak JUGOVICS L. (1954), SZÁDECZKY-KARDOSS E.—ERDÉLYI J. (1957), SZÁDECZKY-KARDOSS E. (1959) és VÖRÖS I.* (1962/a, 1962/b) számos fontos részletkérdést megoldó munkái.** Korántsem mondhatjuk azonban, hogy az egész dunántúli bazaltvulkanizmusról a korszerű követelményeknek megfelelő ismeretünk volna. Még az általánosnál is ismeretlenebb része vulkáni vidékünknek az Ajka és Padragkút között emelkedő Sástó-hegy. Az egész kiterjedt bazalt-irodalomban területünkről nemhogy kőzettani ismertetés, de még említés is alig található, jóllehet a Tapolca környéki leghíresebb bazaltvulkánokat megközelítő méretei, érdekes földtani és földrajzi helyzete alapján ezt feltétlenül megérdemelte volna. Az irodalmi adatokat csupán VITÁLIS I. (1909) következő néhány sora képviseli: ,,A Kabhegyről északnyugatra az Ajka és Padrag közti nummulit-mészkőre települt pontusi kavicsos agyagpadmalyon... a Szőlőhegyen (= Sástóhegy) is látni lapos, erdős dombhátakon szétheverő bazaltrögöket: kicsiny bazalttakarók szétfoszlott részeit." (17. oldal). Talán a Sástó-hegy területéről ered még az a kőzetminta, amelyet VITÁLIS I. a szomszédos Kophely-hegyről említ, ezt magnetites-ümenites bazanitoidnak tartotta és a szigligeti típusba sorolta (id. m. 63. oldal). Helyszíni megfigyeléseim * Sástói munkámat VÖRÖS I. kabhegyi vizsgálataihoz kapcsolódva végeztem 1960-ban. önzetlen baráti segítségéért ezúttal is hálás köszönetemet fejezem ki. Az iddingsitesedése és az ércásványokra vonatkozó eredményeit felhasználtam, de itt csak az azokat kiegészítő saját megfigyeléseimet igyekeztem részletesebben is kifejteni. ** Csak az általam vizsgált terület szempontjából jelentős munkákat soroltam fel; a jegyzék nem tartalmazza a bazaltvulkanizmus teljes irodalmát. szerint azonban a szóbanforgó kőzetféleség ezen a hegyen egyáltalán nincs, és a közelben is csak a Sástó területén van bazaltos kőzet.*** Meg kell még említenünk, hogy az id. LÖCZY L. (1913) által közölt Balaton környéki földtani szelvények közül az egyik (XII. tábla) feltünteti a Sástó-hegy bazaltját is. A bazalt földtani helyzete A térképen Sástó néven jelölt terület tulajdonképpen kisebb fennsík a Déli-Bakony északnyugati peremén. Nyugatról a Kisalföld, északon és északkeleten a Köleskepe-árok és a Csingervölgy határolja. Délkeleten széles nyereggel a szomszédos Csékúti-hegy kapcsolja a hegység többi tagjához. A hegy alapja eocén korú nummuliteszes mészkő, amely a Csing er-völgyben igen jól fel van tárva, nyugaton azonban a bazalt alatt is nyilván meglevő vetőrendszer mentén a KisAlföldet borító fiatalabb üledékek alá süllyed. Ennek a törésrendszernek a mentén törhetett fel a bazalt is. Az eocén mészkő fölött a bazalt közvetlen fekvőjét — tufaszórás közbeiktatása nélkül •— pannóniai rétegek alkotják. A hegy jellegzetes romvulkán, régebben valószínűleg nagyobb kiterjedése volt. A láva alsó határa ma kb. 320 m tengerszint feletti magasságban van, átlag 20—30 m vastag, megközelítőleg köralakú, 800— 1000 m átmérőjű (kb. 0,8 km 2 ) lapos fennsíkot alkot. A bazalt széleit a déli részen lösz fedi, máshol pedig a bazalt mállásából eredő vörös agyag borítja. Ez a vízátnemeresztő agyagréteg okozza azt, hogy a fennsík igen vizenyős, amint erre a nagyon találó Sástó elnevezés is utal. A terület középpontjától kissé délre egy nagyobb kitérje*** Erre nézve a területet ábrázoló földtani térképek egymásnak ellentmondanak. HOFMANN K. csak a Sástó-hegyen jelöl bazaltot, a Balaton-monográfia térképmelléklete (id. Lóczy L. szerk.) és a Bauxitkutató V. által készített térkép a Csékúti- és Kophely-hegyen is. Magam a helyszíni bejárás alkalmával úgy találtam, hogy e két utóbbi hegyet nem borítja bazalttakaró. 31
