A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

dákot. Évi átlagos hőmérséklete 8,5—9 C°, a tél itt a legtartósabb, a későtavaszi—nyári (május— szeptember dereka között) átlaghőmérséklete 13 —18 C°, a kánikulai napok száma (bár nem szá­mottevően) itt a legkevesebb. — Csak igen tar­tós kánikula apasztja el legnagyobb patakjainak a vízét: Cuha, Gereneo, Somberek-séd, Vörös János-séd, Hódosér. A Torna és a Bittva ugyan az Északi-Bakonyban ered, de a Kisalföldön vál­nak bűvízű patakká. A hegyekről lefutó ,,sédek­nek'' se szeri, se száma. Elsősorban az erdős ré­szeken fakad sok, olykor bővizű forrás („kút"). Erdősültségi foka 70—75 (, n-os. Klimax vege­tációja 300—350 m-től kezdve általában a szub­montán bükk-erdő (Melica- ill. Melitti-Fagelum). Tölgyesek (karsztbokorerdők, karszttölgyesek, elegyes karszterdők) a déli kitettségű mere­dek lejtőkön-letöréseken ékelődnek a bük­kösök és szórványosan a gyertyános-tölgyesek, mészkedvelő cseres-tölgyesek közé. A mélyen be­vágódott völgyekben mindenütt szurdokerdő fej­lődik ki, legtöbbször élesen elkülönülve a lejtők bükkösétől. A széles völgyek patakjait égerlige­tek szegélyezik, melyek helyenként erdővé szé­lesednek. Sajnos számos hegyen találkozhatunk helytelenül alkalmazott tarvágásokkal, ahol az erdőt másodlagos vegetáció kényszerült felválta­27. A Cuha-völgy egyik kiszélesedő szakasza (foto Jakucs) 27. Ein sich ausweitender Abschnitt des Cuha-Tals 27. A widening Stretch of the Cuha-Valley 27. Один иа расширяющихся участком до.ишы Пуха 26. Kilátás a sombereksédi Forrasztókőről a Kőris-hegy felé (foto Papp) 26. Aussicht vom Forrasztókő nächst Somberekséd nach Kőrishegy 26. View from the Forrasztoko at Somberekséd towards the Kőrishegy 26. Вид с шомберекшедьского Форрастокё и сторону Ксриш­хедь ni (pl. magaskórós irtás). Sovány talajú lejtőkön jelennek meg a sztyepprétek. Leggyakoribb nyílt növénytársulás a völgyek kaszálói és a bakony­alji különböző láprétek (Molinietum-ok). A nyu­gati Bakonyalján álló erdők zöme kékperjés cse­res^kocsányos tölgyes (Potentülo-Quercetum mo­linietosum), az északi bakonyaljai homokon pedig a fenyő—nyír-kori erdeifenyves (Festuco-Pine­tum) őshonos. A táj legnevezetesebb növényei: Trollius europaeus, Primula auricula és acaulis, Allium victorialis, Polyslichum lonchitis és Lyco­podium clavatum. 298

Next

/
Oldalképek
Tartalom