A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai Bevezetés Az elmúlt évtizedben fellendült а Bakony természettudományi és ezen belül állattani kutatása. Számos kutató a veszprémi Bakonyi Múzeum álltai szervezett „A Bakony természeti képe" természettudományi program kenetében több-kevesebb rendszerességgel felkereste a Bakony-hegységet, hogy itt állattani gyűjtést és vizsgálatot végezzen. Mindenekelőtt ezek a kutatások érlelték meg a Bialkony első és jelen állatföldrajzi jellemzését. Nem lennénk azonban igazságosak zoológiai multunkkal szemben, ha megfelejtkeznénk elődeinkről. Amennyire a szakirodalmi publikációk alapján következtetni lehet, úgy megállapíthatjuk, hogy kb. az 1880-as évektől kezdve keresték fel elődeink a Bakonyt, Bár többnyire csak esetenkénti gyűjtéseket végeztek, munkájuk mégis úttörő jelentőségű vidékünk állatvilágának a megismerésében. Az 1920-as és 1930-as, tehát a két világháború közti esztendőkben tapasztalható a legnagyobb érdeklődés a Bakony iránt. Önálló közlemény ugyan egyáltalán nem jelent meg ekkor a Bakony állatvilágáról, ellenben a különböző terjedelmű és igényű faunisztikaiállatföldrajzi feldolgozásokban sok-sok adatot, megjegyzést, értékelést, esetleg leírást olvashatunk vidékünkről, Jelen állatföldrajzi összefoglaló több eredeti adatát éppen ezekből a közleményekből vette át (Csiki, Dudich, Entz, Fejérváryné, Kaszab, Soós, Fauna Regni Hung.). A Tihanyi-félsziget szárazföldi faunájáról való ismereteinket zöméiben ekkor publikálták zoológusaink (Graeser—Szent-Ivány, Homonnay, Móczár L., Szent-Ivány, Székessy, 1. az irodalomjegyzéket). Az új, tehát az 1940—1960-as évek magyar állattani irodalmában egyre gyakrabban jelennek meg a Bakony állatvilágát ismertető közlemények. Ahogy közeledünk „A Bakony természeti képe" munkálataihoz, oly mértékben emelkedik az adatközlések és ezzel párhuzamosan csak a Bakony valamely állatcsoportjárói szóló publikációk száma. Önkéntelenül gondolunk arra. talán éppen a meg növekedett érdeklődés mintegy megkívánta, hogy az eddigi, inkább extenzív munka helyett tegyük intenzívvé a Bakony állatvilág á n а к а к u t a t á s á t. „A Bakony természeti képe" állattani vonatkozásban éppen ezt a főcélt tűzte ki. Több állatcsoporttal (belső élősködő férgek, Tardigrada, Collembola, Coleoptera, Siphonaptera, Hymenoptera, Lepidoptera, Trichoptera, Thysanoptera, Rhynchota, Mollusca, Amphibia-Reptilia, Aves, Mammalia) foglalkoznak behatóan kutatóink, jelezve a bakonyi zoológiai kutatások reneszánszát. Az első bekezdésben tett megállapításokat egészítjük most ki azzal, hogy á 11 a t f ö 1 d r a j z i ö s s z e f о g 1 a lónk az elmúlt 20 év bakonyi-zoológiái munkáját tekinti á t, ugyanakkor alapot kíván adni a további kutatásoknak egy majdani állatföldrajzi alapvetés számára — hasonlóan ahhoz a munkához, ami jelenleg készül a Mecsek-hegységről (GEBHARDT 1956, 1965—1966). Jelentősége miatt nem hagyhatjuk említés nélkül a készülő bakonyi állattani bibliográfiát. Faunisztikai és állatföldrajzi szempontból egy zoológiai kutatási periódust fog lezárni és ugyanakkor nyitni „A Bakony állattani bibliográfiája" közeli megjelenése, amit PAPP JÓZSEF állít öszsze, hasonlóan „A Bakony növénytani bibliográfiájá"-hoz (megjelent 1965-ben). A teljességre törekvő bibliográfia előreláthatóan 2000—2200 címfelvételt fog tartalmazni. A bibliográfia majd világosan mutatja, hogy milyen sok közlés jelent meg már a Baíkonyról — és mégis mily kevés a Bakony állatvilágára vonatkozó ismeretünk. A közlemények tömkelegében alig-alig találkozunk olyannal, mely kizárólag, vagy legalábbis jórészt tájunk faunáját ismertetné. A Bakonyra vonatkozó közlésieket jóformán a teljes magyar zoológiai irodalom áttekintésével lehetett valósággal előkeresgetni az esetenként tárgyalt terület adatainak a rengetegéből. Kitartó, céltudatos és az ügyért lelkesedő munka kellett ahhoz, hogy mi készen kaphassuk a bibliográfiát, Lényegesen könnyebb lesz ezután a Bakony állatvilágát kutatni, hiszen rövid idő alatt bármely állatcsoportról szóló irodalmi ismereteink összeállíthatók. Az pedig közismert, hogy megbízható irodalmi alappal határozottan gyorsul a zoológiai kutatás. 251