A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Ambrus Béla: A Szigligeti Arborétum gubacslegyei

ciájú buzogányok (2. ábra). A park egyik leg­szebb növésű kocsányos tölgy makkján fejlődik. A szeptembervégi hullása után a fa alja jégve­résre emlékeztet. A súlyos példányok letépik a leveleket, makkot s eddigi megfigyeléseim szerint ez volt a legsűrűbb előfordulása hazánkban. Szig­liget erdeiben rendkívül ritka volt ugyanebben az időszakban. Ugyanezen a tölgyön találkoztam nemcsak a park, hanem a cecidológiai iroda­lomban ez ide ig megmagyarázat­3. Dasyneura affinis gubacslégy okozta torzulások, ibolya levelein 3. Deformation von Veilchenblättern erzeugt durch die Gall­mücke Dasyneura affinis 3. Déformation des feuilles de violette, produite par la mouche Dasyneura affinis 3. Деформации листа фиалки, причиненные Easyneura affinis. .­2. Quercus robur makkján fejlődő Andricus seckendorffi darázs-okozta gubacsok 2. Durch die Gallwespe Andricus seckendorffi hervorge­rufene Gallen auf den Eicheln einer Stieleiche 2. Galles sur les glands d'un chêne rouvre (Quercus robur), produites par la guêpe Andricus seckendorffi 2. Дубильные орешки, вызванные осой Andricus sechendorfli на желудях дуба Quercus robur. Ian guba es előfordulási jelenség­gel. E fán országszerte is feltűnő mennyiségű a magyargubacs, az Andricus (Cynips) hungari­cus. A legismertebb tölgyfagubacs „termés" is­métlődik meg évente. A fa tövében sűrű rétegben keveredik az előbbi buzogány gubaccsal. Mi a magyarázata annak, hogy a kocsányos tölgy ko­ronájával érintkező azonos fajhoz tartozó töl­gyön ugyanakkor egyetlen példány sem találha­tó? A választ, illetve a megfigyeléssorozatnak ki­induló láncszemét nem is ez a fa, hanem egy sok­kal távolabb növekedő, több évtizedes kocsányos tölgy fejlődésimenetének érdekessége indította el. Ennek a fának jellemzője, hogy tavasszal, mire a park valamiennyi tölgye már dús lombozatú, ak­ié* 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom