A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Verseghy Klára: A Szigligeti Arborétum zuzmói

A Szigligeti Arborétum monográfiája, IV. A Szigligeti Arborétum zuzmói Az Arborétum, cryptogam növényei közül a zuzmók főként a fák kérgén fordulnak elő, s csak néhány fajt találhatunk a sziklakertek kövein. Életformájuk szerint az itt élő fajok nagyobb­részt a lombos zuzmókhoz, egy faj a bokorzuz­mókhoz, s kisebb százalékban a kéregzuzmókhoz tartoznak. A sziklakert kövein él az Aspicilia caesioci­nerea NYL., Candelariella vitellina (EHRH.) MÜLL. ARG. 9 Pertusaria inquinata f. dispersa ERICHS., Squamaria rádiósa (HOFFM.) POETSCH, s nagy mennyiségben található a Squ. albomarginata (NYL.) RAS. Az Arborétum fáinak kérgén a zuzmók elő­fordulása, mennyisége függ a fatörzset érő fény­viszonyoktól. Árnyékolt törzsön alig, vagy ke­vés példányt és fajt találhatunk, viszont útszéli, kedvező fényviszonyokkal rendelkező fatörzsek sokkal gazdagabbak. Ezenkívül befolyásolja az egyes fajok elterjedését a kéreg — mint aljzat —• milyensége (sima-, rücskös- és barázdált kérgű fák). Símakérgű fákon, mint a bükkön és gyertyá­non (Fagus silvatica, Carpinus betulus) alig él zuzmó. Gyertyánon csak kéregzuzmót: Lecanora subfuscata H. MAGN., L. carpinea f. coerulata (ACH.) ZAHLBR., az erősen árnyékolt helyen élőknél pedig Phlyctis argena KBR.-t találtam. A bükkök teljesen zuzmótlanok. Az Arborétum fenyőféléi közül az erdei fenyő (Pinus sivestris) törzsén napos helyen a Parmelia caperata (L.) ACH., P. sulcata TAYL. él, árnyékos helyen teljesen zuzmótlan. A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) törzséről a Parmelia sulcata TAYL., Candelaria concolor (DICKS.) STEIN., Xanthoria parietina (L.) TH. FR.-t gyűjtöttem. A Prunus avium-on a leggyakoribb és legel­terjedtebb lombos zuzmók egyike: a Parmelia sulcata TAYL él. A juhar fák (Acer platanoides, A. campestre) törzsei az erős árnyékoltság miatt nagyrészt zuz­mómentesek, csak nagyon kevés Parmelia sul­cata TAYL.-t találhatunk a törzs alsó részén kb. egy méterig, azok is satnyák, fejletlenek. Néhány, több fényhez jutó Acer-törzsön a Physcia grisea f. enteroxanthella (HARM.) ERICHS, fordul elő nagyobb mennyiségben. A hársfákon (Tilia) nagyon kevés, kezdődő Phlyctis-telep van. Az ostorfa (Celtis occidenta­lis) csomós törzsén Candelaria concolor (DICKS.) STEIN, és Xanthoria parietina f. submonophylla (FLOT.) HILLM, a nyírfák (Betula) kérgén na­gyon kevés Parmelia physodes (L.) ACH. és P. sulcata TAYL. található. Az erősebben barázdált kérgű fák kérgén leg­gazdagabb a zuzmóflóra. így a szelídgesztenyék (Castanea sativa) törzsén és ágain sok Xanthoria parietina (L.) TH. FR., kevés Parmelia sulcata TAYL. és Parmelia caperata (L.) ACH., a kéreg­zuzmók közül Lecidea alba SCHL., Lecanora sub­fuscata H. MAGN., árnyékoltabb törzseken ke­vés Candelaria concolor (DICKS.) STEIN., Xan­thoria parietina f. chlorina (CHEV.) OLIV, és Phlyctis argena KBR. él. A szomorúfüzek (Salix alba) viszonylag pá­rateltebb környezetben, az arborétum kis tavá­hoz közel állnak ; kérgük kevéssé árnyalt, melye­ket tömegesen borít a Xanthoria parietina (L.) TH. FR., Physcia ascendens BITT. és Ph. orbicu­laris (NECK.) DUBY. Leggazdagabb a nyárfák (Populus) és a töl­gyek (Quer eus) törzseinek a zuzmóflórája. A Po­pulus-on kb. 3 m magasságig Parmelia sulcata TAYL., P. dubia (WULF.) SCHAER., P. acetabu­lum (NECK.) DUBY — részben mohán, nagy fol­tokban P. caperata (L.) ACH., feljebb Evernia prunastri f. sorediifera ACH., Candelaria conco­lor (DICKS.) STEIN., С. concolor f. citrina (KRPH.) D. TORRE et SARNTH., s a törzs alján Cladonia fimbriata (L.) SANDST. és egy algafaj : Protococcus viridis található. A tölgyeken is több fajt találhatunk, de nem nagy mennyiségben, így a Lecanora carpinea (L.) VAIN., L. carpinea f. coerulata (ACH.) ZAHLBR. j Lecidea alba SOHL., L. olivacea (HOFFM.) MASS., Candelaria concolor (DICKS.) STEIN., Evernia prunastri (L.) ACH., xanthoria parietina (L.) TH. FR., Physcia orbicularis (NECK.) DUBY fajokat. 233

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom