A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth Sándor: A Szigligeti Arborétum gombái

Tavaszi gyűjtésünk alkalmával nagy figyel­met kell fordítanunk a fák és cserjék elszáradt, vagy száradóban levő gallyain élő gombákra. Az aranyeső (Laburnum anagyroides MEDIK.) szá­raz gallyain vörös bibircsek láthatók : a Tubercu­laria vulgaris TODE nevű gomba konidiumtermő csomócskái ezek. A konidiumok színtelenek, kol­bász formájúak, 8 /u hosszúak, 2 ju szélesek. Csak­nem valamennyi fás növényünk gallya ki van té­ve e somba támadásának, de csak seben át tud fertőzni. Az Arborétumból még egy gazdanövé­nyét ismerjük, a nagylevelű hársat (Tüia platy­phyllos SCOP.). A gomba tömlős alakja a Nectria cinnabarina (TODE ex FR.) FR. Az aranyeső száraz ágain még egy gomba vonja magára figyelmünket: a Camarosporiuv.i laburni (WEST.) SACC. feketésbarna, gömböly­ded termőtestcsoportjai. A termőtestek együtt törik át a gally epidermisét. Csúcsukon egy kis nyílásuk van, ezen át jutnak a szabadba az éret­ten barna, megnyúlt elliptikus, 3—5 kereszt- és 1 hosszanti fallal tagolt, 17—24 /,<, hosszú, 8—10 JU 2. Morchella crassipes (VENT.) PERS., a vastagtönkú kucs­magomba termőteste. Szigligeti Arborétum, l»64, V. 6. A termőtest magassága: 16 cm. (foto Tóth) 2. Morchella crassipes (VENT.) PERS. Fruchtkörper der Speisemorchel. Arboretum Szigliget, G. Mai 1964, Höhe des Fruchtkörpers : 16 cm 2. Périthèee d'une morille Morcliclla crassipes (VENT.) Pres. Arborète de Szigliget, 6 mai 1964. Hauteur du périthèee: 16 cm Morchella crassipes (VENT.) (PRES. Арборетум Сиглигет, 6-го мая 1964 г. Высота плодового тела: 16 см széles spórák. A gomba tömlős alakja а Cucurbi­taria laburni (PERS. ex FR.) CES. et de NOT., melynek termőtestcsoportjai megegyeznek a Ca­marosporiuméval, de spóráik nyolcasával, töm­lőkben keletkeznek. A szelídgesztenye (Castanea saliva MILL.) száraz ágain ismerős gombára akadtam: a vé­kony gallyacskák kérgét a Melanconis modonia TUL. nevű tömlős gomba termőtestcsoportjai tö­rik át. A spórák színtelenek, elliptikusak, közé­pen egy keresztfalasak, 25—30 ju hosszúak, 10— 12 fi szélesek, nyolcasával keletkeznek egy hen­geres tömlőben. A tömlők termőtestben jönnek létre, a termőtest egy hólyagalakú és egy hosszú csőrszerű részből áll. A termőtestek kisebb-na­gyobb számban (3—12) egy csomóban egyesül­tek, a csomót egy steril, gombafonalakból és a kéreg anyagából felépült ún. stroma foglalja egy­be. Egyik-másik gallyacskán előfordul az ascu­sos gomba konidiumos alakja is. A gomba el­terjedt mindenütt, ahol a szelídgesztenye előfor­dul, hazánkban és külföldön egyaránt. Elsősor­ban a sérült gallyak azok, melyeket megtámad. A megtámadt gallyak száradni kezdenek, majd megjelennek rajta a gomba termőtestjei, melyek őszre, vagy tavaszra újabb fertőző spórák ezreit termelik. A száradó gallyak eltávolításával és megsemmisítésével korlátozhatjuk terjedését. Az orgona (Syringa vulgaris L.) száraz ágain a kéregben találjuk a Camarosporium oudeman­sii SACC. et SYD. gombát, melynek spórái ha­sonlítanak alakra és színre az említett Camaro­sporium laburni spóráihoz, de ezek 5—7 kereszt­falasak és 25,5—28x10,7 //, nagyok. Ugyancsak a kéregbe süllyedtek az Erostella minima (TUL.) szórtan vagy csoportosan elhelyezkedő termő­testei is. A spórák kolbászka alakúak, színtele­nek, 5—7x1,5 (W nagyok, a tömlőben nyolcasával foglalnak helyet, A tömlőtestek többé-kevésbé gömbösek, csúcsukon egy nyílásuk van, amely a 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom