A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp László: Erdészeti vonatkozású adatok a Bakony meteorológiai viszonyaihoz

2. táblázat. Néhány hegyvidékünk átlagos csapadéka Tabelle 2. Niederschlagsdruchschnitte von einigen unserer Gebirgsgegenden Table 2. Average precipitation of some of our highlands 2-я таблица. Среднее количество осадкой некоторых горных районов Átlagos csapadék mm évi tenyészidőszaki gyen 860 mm közelében lehet az évi csapadék mennyiségié. A növénytermesztő számára önmagában az évi csapadék nem sokat mond. Sokszorosan vonatkozik ez az erdőművelésre. Ennek alátámasztására álljon itt az alábbi 2. táblázat, amely északi hegyvidékeink caapadékának területi átlagait hasonlítja össze. Láthatjuk, hogy a legalacsonyabb térszintű Pilis több évi csapadékot kap mint a Mátra. Holott nem lehet vitás a Mátrának az erdőtenyészetre vonatkozó sokkal kedvezőbb csapadék-viszonya, E látszólagos ellentmondásra a csapadék havi eloszlása ad felvilágosítást. Az 1. táblázat területi átlagát a 2. ábra szemlélteti, melyet a Walter-féle diagram alapján szerkesztettem. A csapadék alakulását jelző görbén két azonos értékű maximumot látunk májusban és augusztusban. Júniusban és júliusban a csapadék összege kissé visszaesik, de még így is felül van a 70 mm-en. Már ez önmagában kizárja, hogy a Magasbakony klímájában mediterrán hatásról beszéljünk. Még a szubmediterrán hatás is erősen elmosódik, hiszen az októberi másodmaximum sem mutatkozik, és főleg hiányzik a mediterrán klímára igen jellemző bőséges téli csapadék. A 2. ábrán az egyetlen klímaállomás hőmérsékleti adatait is feltüntettem. Ebből megállapítható, hogy a Magasbakony klímája határozottan humid, er ős szubatlanti és montán hatással. Mint majd látni fogjuk, erdőtársulásai ezt a tényt határozottan alátámasztják. 2. A területi csapadék havi menete 2. Monatliche Verteilung des Niederschlags über einem Gebiet 2. Monthly change of the precipitation of a certain area 2. Месячное движение осадков по территории A Magasíbakony évi átlagos hőmérséklete „Magyarország éghajlati atlasza" (1960) tanulsága szerint 9 C° alatt van. Ez megfelel általában hegyvidékeink hőmérsékleti viszonyainak. Igen keveset tudunk a légnedvességi viszonyokról. Az Éghajlati Atlasz abba a területbe sorolja be a Magasbakonyt, ahol az évi 14 órai relatív páratartalom 62—64% között van. A Magasbakonyban ennél sokkal kedvezőbb viszonyoknak kell lennie, s erre éppen erdőtársulásai hívják fel a figyelmet. így sok esetben a hiányos meteorológiai adatok korrigálására éppen az, erdő ad lehetőséget. A táj erdészeti adottsága A tájhoz tartozó községek összes területe 134 653 ha, amelyből 47 325 ha erdő. így a táj erdősültsége 35,2%. A fontosabb állományalkotó fafajok területi megoszlását a 3. táblázat tünteti fel. A tájban vitathatatlanul a bükk uralkodik 32,5°/o-os arányával. Utána a gyertyán következik, amely minden valószínűség szerint kissé a bükk rovására terjeszkedett. Feltűnően nagy te117 Erdőtáj Csapadékmérő állomások Átlagos csapadék mm magassági átlaga évi tenyészidőszaki Mátra 335 632 359 Bakony 326 749 438 Börzsöny 294 699 376 Pilis 262 619 349