A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok Veszprém város metorológiai viszonyaihoz I.

6. A szélcsend változékonysága a 15 éves átlaghoz képest 6. Schwankung der Windstille im Vergleiche zum 15jährigen Durchschnitt 6. Fluctuation of the calm as compared with the 15 years' average 6. Изменения безветренней погоды по отношению к среднем (т. е. за последние 16 лет) sékletek csak december, január és február hónapokban fordultak elő. A legmelegebb hónap a vizsgált időszakban július volt 20,3 C°-os átlagos értékkel. 1952 augusztusban volt a vizsgált időszak legmagasabb havi középhőmérséklete: 23,1 C°. A leghidegebb és legmelegebb hónap közepei között az ingadozás 21,7 C°, míg az egész 15 éves időszak legmelegebb és leghidegebb hónapjának ingadozása 32,0 C°-ot érte el. A terminusidőpontok adataiból azt láthatjuk, hogy a reggeli észlelések idején decemberben már a fagypont alatt lehet a havi átlag, januárban és februárban pedig mindig a fagypont alatt van. A déli mérések havi átlaga csak ritkán kerül fagypont alá, az esti észlelések alkalmával pedig ismét december—január—február hónapokban ér el fagypont alatti értéket a hőmérséklet. Az átlagos havi és évi középhőmérsékletek értékeinek ingadozásai az országos értékekkel csaknem azonos képet mutatnak. Magyarország izoterma térképein a hegyvidékek mint hideg szigetek tűnnek fel környezetünkben. Ez a Bakonyra is érvényes. BACSÓ szerint a hegyvidékeken, a magasabb szintekben futó izotermákat úgy kell elképzelnünk, mint a szabad légkörben, a földfelszínnel évi átlagban párhuzamos izotermafelületeknek a hegyek felszínével való metszésvonalát (BACSÓ 1959). A terminusidőpontok mérései szerint, a vizsgált 15 évben, 1963 augusztus 7-én 14 órakor mérték a legmagasabb léghőmérsékletet : 35,4 C°ot, a legalacsonyabb értéket pedig 1954 január 29-én, 7 órakor észlelték, —18,4 C° értékben. Tehát a terminusidőpontok napi értékeiben, szélsőséges esetekben 51,8 C°-os is lehet az ingadozás. A mezőgazdaság, az építkezések, de egész társadalmi életünk számára sem közömbös, hogy mikor jelentkezik az első és mikor az utolsó fagyos nap. Bár a Megfigyelő Állomás maximumminimum értékeinek adatsora nem teljes, a meglevő adatok szerint az első fagyos nap október 25-e és december 2-a között várható. Az utolsó fagyos nap március 12-e és május 9-e közötti időszakra esik. A hőmérséklet szélső értékeinek további vizsgálatát a már említett hiányos adatsor miatt nem végezhettem el. A termikus szélrózsa Veszprém uralkodó jellegű szele az NW és az SW. Mivel a légáramlás meleg advekció alkalmával mint közvetett energiaforrás, illetve hidegbetöréskor és a hőtartalom kiszállításakor mint energiafogyasztó az évi hőmérsékletelosztás alakításában is részt vesz (BACSÓ 1959), a szélirányok jelentős szerepet játszanak a város léghőmérsékletéinek évi és havi alakulásában. A különböző irányokból érkező légtömegek tulajdonságaiban — így hőmérsékletükben — eltérőek, s jelentős mértékben módosítják érkezési helyükön a levegő hőmérsékletét. A különböző irányokból jelentkező napi, havi és évi hőmérsékleti középértékeket a mellékelt táblázatok tartalmazzák, illetve ezeket az értékeket a termikus szélrózsákon is feltüntettem (9. és 10. táblázat, 10. ábra). A hőmérsékleti viszonyok és a szélirányok közötti általános összefüggéseket már többen vizsgálták. Ennek alaposabb vizsgálata komplex adatok kiszámítását teszi szükségessé, amelyek különböző szélirányok esetén jelentkező hőmérséklet, légnedvesség, csapadék, stb. különbségeit, vagy bizonyos nagyságú hőmérséklethez, csapa105