A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok Veszprém város metorológiai viszonyaihoz I.

A levegő hőmérséklete Veszprém hőmérsékleti viszonyainak ismerte­tésére a Meteorológiai Állomás terminus-adatait használtam fel. Nem foglalkozom részletesen a hőmérséklet szélső értékeivel, mivel az állomás maximum-minimum adatsora hiányos. Veszprémben, az 1949—1963-as évek adatai­ból számított átlagos évi középhőmérséklet 9,8 C°. A feldolgozott 15 év alatt a legmagasabb évi kö­zéphőmérséklet 1951-ben volt (11,0 C°), a leg­alacsonyabb pedig 1956-ban (8,3 C°). Az egyes évek középhőmérséklete között maximálisan 3 C°-os eltérés fordult elő a vizsgált 15 év alatt. Ez azért jelentős, mert az évi középhőmérséklet alakulása tükrözi az egyéb éghajlati tényezők alakulását is. 1949—1953 között minden évben magas volt az évi középhőmérséklet. 1954—1957 között vi­szont alacsonyabb volt, mint az átlagos. Hasonló ingadozás tapasztalható a megfigyelt időszak más éveiben is. Az évi és havi középhőmérsékleteket tábláza­tokon mutatom be (7. táblázat). 7. táblá/.at A havi és az évi középh ímérsékl ítck alak ulása Veszprémben 1949—19B3 között I. 11. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X, XI. XII. hőmérséklet 1949 1.5 2.5 2,6 12.0 15,8 16,5 20,5 19,2 17,9 12.2 0.3 2.8 1 0,8 1950 —3,7 1.2 0.0 10,6 17.3 20.9 22,8 21.2 16,0 8.5 5.0 1.0 10,7 1951 1.5 2.9 0.2 10,6 14.8 18,8 20,5 21,2 17.2 9.1 7,9 1.8 11,0 1952 0,1 0.0 2.0 13,6 14,2 18,5 22,8 23,1 14,3 10.0 3,6 — 0,3 10,2 1953 —0.6 0,7 5.5 11,0 14.1 19.2 21,5 18.9 16,8 12.1 3.0 0.0 10,2 1954 —6,2 —6,6 5.7 7.7 14,2 19,9 18,3 19,8 17,4 10,5 3.7 3,1 9,0 1955 —1,9 —0,1 2.2 7.0 13,7 17,8 19,7 18,3 15,7 9,7 4,3 2,6 9,1 1956 0.8 —8,9 0.0 9,4 14.6 16,8 19,8 19,2 16,0 10,0 1.0 0.2 3.3 1957 —2,4 3.8 6,3 10.2 12,2 20,3 20.8 18,3 14,6 10,0 5.7 —0.2 9,9 1958 —1,0 3,7 0.4 7,7 19,3 17,1 20,6 20,1 15.8 10,3 5.0 2.5 10,1 1959 0.1 0,0 7,3 10,5 15,0 17,3 20,9 18,8 14,1 9,3 3.9 2,6 9,9 1960 —1,5 —1,6 4,1 10,0 13,7 19,2 18,1 19,7 13,7 11,3 6,6 3,1 9,7 1961 —2,4 2.0 8,0 12,8 13,4 19,4 19,2 20.3 18,3 12,0 4,8 —1,0 10,6 1962 0.2 —0,2 l.íi 11,2 13,9 16.2 18,0 21,2 14,0 10,8 4,0 ;> о 8,9 1963 —6.3 —4,9 2.0 11,2 15,2 19,3 21,9 20,2 16,1 10,4 8.9 —4.6 9.1 Havi ШЩ­hnmprípllpi —1,4 —0,3 í.l 10,4 14,7 18,5 20,3 19,9 15.8 10,4 5.0 0.7 0.8 Az évi átlagok egymagukban szegényes jel­lemzői a hőmérsékleti viszonyoknak, hiszen ben­nük a különlegesen eltérő, sokszor ellentétes tu­lajdonságok elmosódnak, összeolvadnak (BACSÓ 1959). Ezért szükséges minden vonatkozásban az évszakos és havi értékek figyelembevétele. Mennél kisebb időegységet választunk, annál közelebb jutunk a valósághoz, a ténylegesen meg­jelenő és uralkodó hőmérsékleti értékekhez (BA­CSÓ 1959). Éppen ezért Veszprém léghőmérsék­leti viszonyait, havi értékek szerint, a terminus­időpontok adatai alapján is vizsgáltam a megfi­gyelési időszak alatt. E vizsgálat eredményeit a mellékelt táblázat és ábra mutatja (8. táblázat, 8. ábra). A vizsgált időszak átlagos, havi középhőmér­sékletei alapján megállapítható, hogy Veszp­rémben a leghidegebb hónap a január — 1.4 C° - о s értékkei, a leg­melegebb hónap pedig a j ú 1 i u s, к ö­zéphőmérséklete 20,3 C°. A leghidegebb havi érték 1956 februárban fordult elő, amikor a havi középhőmérséklet —8.9 C° volt. Fagypont alatti havi középhőmér­5. Az SW és az N szélirányok grafikonja 5. Graphische Darstellung der Windrichtungen SW und N 5. Graph of the SW and N wind directions 5. График SW и N Hiinpiiü.ieisiiii иетрок 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom