A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok Veszprém város metorológiai viszonyaihoz I.

2. táblázat. A szélgyakoriság évszakonkénti %-os értékei Szélirányc N )k Tavaszi átla 11,4 Nyári gos előfoi 11,7 Őszi •dúlás %­7,7 Téli os érte 8,4 NE 7,3 4,6 7,9 8,4 E 4Д 1.9 4,4 6,2 SE 8,2 3,8 8,4 6,7 S 5,7 4,8 5,1 4,0 SW 11,6 10,2 9,7 11,4 W 4,3 4,0 3,6 7,2 NW 28.4 33,7 22,6 26,5 С 19,0 25,3 30,6 21,2 3. táblázat. Az egyes szélirányok havi előfordulásának maximumai és minimumai Legalacsonyabb Legmagasabb átlagos havi előfordulása Szélirányok ideje %-os ideje %-os értéke értéke N XII. 7,0 IV. 12,8 NE VII. 3,9 XI. 10,0 E VII. 1,3 XII. 6,9 SE VII. 3,1 III. 12,7 S II. 3,8 IV. 6,4 SW X. 8,3 II. 12,8 W IX. 3,0 I. 8,9 NW X. 20,0 VII. 36,8 С III. 17,6 IX. 34,0 Az őszi hónapokban az egyes szélirányok elő­fordulása az év többi időszakához viszonyítva alacsony, ugyanakkor a szélcsend jelentkezése emelkedik ki. Csupán az SE előfordulása emelke­dik évszaki értékének maximumára. A téli hónapokban a keleties szelek előfordu­lása emelkedik. Ekkor éri el évszaki előfordulási maximumát a W irány is, 7,2%-kal. Ha az egyes szélirányok havonkénti előfordu­lási értékeit vizsgáljuk, a következő helyzetet találjuk: januárban a W irányból fújó szelek gya­koriságának maximumát találjuk, 8,9%-os elő­fordulási értékkel. A hónap folyamán a többi irányból fújó szelek gyakorisági értéke nem mu­tat különösebb változást az évi átlaghoz viszo­2. Havi és évi szélrózsák, melyek bemutatják a veszprémi szélirányokat 2. Monats- und Jahreswindrosen die die Veszprémer Wind­richtungen zeigen 2. Monthly and yearly wind roses showing the wind di­rections at Veszprém 2. Месячные и годовые розы ветров, показывающие направ­ления ветров в Иеспреме nyitva. Februárban az SW gyakorisági maxi­muma és az S minimuma szembetűnő. Március­ban találjuk az SE havi előfordulási maximumát, áprilisban pedig az N és az S gyakorisági értéke emelkedik a legmagasabbra. Május és június hó­napban a legtöbb szélirány gyakorisági értéke megegyezik a havi átlagos előfordulással. Júli­usban az NW éri el havi előfordulásának legma­gasabb értékét, viszont a keleties irányok elő­fordulása ekkor a legalacsonyabb. Augusztus, szeptember és október szélviszonyai általában megegyeznek a többi hónappal, csupán szeptem­berben a W havi előfordulási minimuma és ok­tóberben az NW és az SW legalacsonyabb havi gyakorisági értéke szembetűnő. Novemberben az NE irány, decemberben az E irány gyakorisá­gi maximuma és az N minimuma jellemző. Az egyes szélirányok gyakoriságának évi me­netében jelentős ingadozásokkal találkozunk. Ta­lálunk olyan irányokat, melyek gyakorisági gra­fikon-görbéi egymásnak tükörképei (4. és 5. áb­rák). A z NW egész év folyamán ural­kodó gyakoriságával tűnik ki. Meg­figyelhető, hogy az NW emelkedő gyakorisága mellett az NE csökkenő s fordított helyzetben is azonos a kép. Hasonló a helyzet az SW és az N kapcsolatában, csak kisebb mértékű a változás. A nyári monszun hatás olyan jelenségével ta­lálkozunk, amely még az ország keleti részén is jelentkezik, mivel jelentősen nő a nyári hónapok­ban az NW szél gyakorisága, pl. Szeged eseté­ben (WAGNER 1931). 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom