A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok Veszprém város metorológiai viszonyaihoz I.

Veszprém és a veszprémi Meteorológiai Állomás földrajzi helyzete Veszprém 260 m tengerszintfeletti magasságban a Veszprémi-fennsík csaknem geometriai közepén, a Séd két partján fekszik (1. ábra). A Séd a dolomit sziklákat mélyen bevágta. Az asszimmetrikus völgy tengerszintfeletti magassága 222 m. A város közvetlen környékén, a Betekints-völgy mellett 278 m, a Nagyvázsony felé vezető út mentén 313 m; a város mellett keleti irányban, a Csornai-tagnál 321 m, északon 230 m a tengerszintfeletti magasság. A várostól észak-északnyugatra 24 km távolságban találjuk a 704 m magas Kőris-hegyet (1. ábra), az Észak-Bakony legmagasabb csúcsát. Ugyanebben az irányban, 8 km távolságban emelkedik a Papod, (646 m), nyugaton pedig a várostól 16 km-re a Hajag (646 m) és mintegy 20 km-re a Kabhegy (600 m). A várost tehát északnyugati-nyugati irányból a Bakony legmagasabb részei veszik körül, s ezt a helyzetet a légmozgásnál feltétlenül figyelembe kell venni. A várostól délre-délnyugatra a Balaton-felvidék terül el, 400 m átlagos tengerszintfeletti magasságban. A Déli-Bakony és a Balaton-felvidék között az Eger-víz völgye, nyugatról és északról a Séd-völgye, valamint az Északi- és Déli-Bakony között húzódó törésvonal a levegőmozgásoknál jelentős szerepet játszanak. A Meteorológiai Állomás a város délnyugati részén, a Nehézvegyipari Kutató Intézet tetején található, abban a törésvonalban, amelyet az Eger-víz völgye délnyugat felé nyitott meg a levegőmozgás előtt. Az állomástól délre modern sportpálya épült, amely ebben az irányban zárja a város települési határát. Északon, egy műút után kertes családi házak, más irányokban 80—100 m-es távolságban kezdődve, 3—4 emeletes lakóházak veszik körül, így az állomás helye s az észlelési adatok is Veszprémre jellemzőek. 1. táblázat. A szélg yakoriság havi és évi %-os értékei I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. EVI N 9,4 8,7 9,3 12,8 12,0 1Í,9 11,9 11,5 7,8 7,9 7,5 7,0 9 8 NE 9,9 7,7 7Д 6,9 8,0 6,2 3,9 3,9 5,8 7,9 10,0 7,8 7 1 E 6,2 5,5 5,6 2,9 3,9 2,9 1,3 1,6 2,8 4,3 6,2 6,9 4 1 SE 6,0 6,2 12,7 6,6 5,3 4,8 3,1 3,6 6,0 9,4 9,9 8,0 68 S 4,3 3,8 5,2 6,4 5,4 5,6 4,8 4,0 4,6 5,9 4,9 3,9 4 8 sw 10,7 12,8 10,4 12,7 11,7 10,6 10,6 9,5 10,4 8,3 10,3 10,6 10,'? w 8,9 6,7 3,4 5,6 4,0 3,9 4,4 3,9 3,0 4,0 3,8 5,9 4,8 NW 25,9 29,8 28,7 27,8 28,7 32,9 36,8 30,4 25,6 20,0 22,0 23,8 27 7 С 18,7 18,8 17,6 18,3 21,0 21,2 23,2 31,6 34,0 32,3 25,4 26,1 24'2 A szélirányok gyakorisága Veszprémben A feldolgozásra választott 15 év szélirányainak gyakoriságát százalékos eloszlásban (1. táblázat), illetve évi és havi szélrózsákkal mutatom be (2. ábra). A táblázat és a szélrózsák mutatják, hogy az NW irányú szél nagy gyakorisága és uralkodó jellege az egész év folyamán érvényesül. Gyakorisága legnagyobb a három nyári hónapban, ami határozottan monszun hatásra utal. Előfordulása az őszi és téli hónapokban kisebb az E és az SE javára, mely irányokból ekkor az évi átlagnál többször fúj a szél. Az NW őszi-téli uralkodó jellegének kissé elhalványuló tendenciája s ugyanakkor az SE előnyomulása a téli monszun jelentkezését mutatja. A tavaszi átmeneti hónapokban az S irány értéke fellendülést mutat ,elsősorban az E irányból fújó szelek rovására. Mint az eddigiekből is látható, az egyes szélirányok gyakorisága az egyes évszakokban ingadozó és havi jelentkezésük értéke is változatos. Az alábbi táblázaton és ábrán (2. és 3. táblázat, 3. ábra) bemutatom az egyes szélirány-gyakoriságok évszakonkénti átlagait és az egyes irányok legnagyobb és legkisebb havi előfordulását. Az S és SW irányú szelek gyakorisága a tavaszi hónapokban a legnagyobb. A nyári hónapokban az N és az NW előfordulási értéke a legmagasabb a többi évszak értékeihez viszonyítva, az NE E és SE irányok rovására. 7* 99 Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz, I.