A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Éri István: A Látrány-rádpusztai templom feltárása és állagmegóvása
A vidék félköríves szentélyzáródású falusi templomaival kapcsolatosan Entz Géza az alábbi észrevételt tette: „feltűnő, hogy a balatonvidéki XIII. századi románkori falusi templomok között milyen kevés félköríves szentélymegoldást találunk. . ," 28 A déli parton Rádot és a szomszédos Teleki falu templomát említi, majd a zalavári XI. századi várkápolna mellett még a csobánci romtemplomot és a szentkirályszabadjai, többszörösen átalakított templom legkorábbi részét sorolja ide. Teljességre nem törekvő felsorolását a tó északi partvidékének románkori templomainak Koppány Tibor által készített kataszteréből 29 tovább bővítjük, így félköríves szentélyzáródású az alsópáhoki, a badacsonytomaji, a balatonszepezdi, a csabrendeki, a kisdörgicsei, a felsőörsi, a hegymagasi, a kővágóőrs-ecséri (ennek első periódusát idevéve), a Szigliget-újfalui, a Szőcdabasi rom-, illetőleg átalakított templom. 30 Listánk természetesen még mindig nem tekinthető lezártnak. Koppány egy későbbi, Czeglédy Ilonával közösen írt tanulmányának 31 térképmellékletén jelezte a balatonakaii, illetve Balatonakaii-ságpusztai egykori falusi templomokat is, mint íves szentélyzáródásúakat. Azóta a megye régészeti topográfiájának nyomdába került II. kötetében meggyőző adatokat is produkáltunk ezekre nézve. (1967-ben Palágyi Sylvia leletmentő ásatása Ságpusztán régészetileg is igazolta az íves szentélyzáródású kis templom meglétét). Utalhatunk továbbá arra, hogy Kozák Károly a zalaszántói templom feltárásáról készült tanulmányában még csak feltételezte a XI—XII. századi első kőtemplom íves szentélyének meglétét, 32 az 1963. évi hitelesítő ásatás során azt fel is tárta, 33 így összeállításunk ezzel is bővíthető. Hasonló a helyzet a somogyi parton. A fonyódi vár területén Fitz Jenő 1957 — 59 között végzett ásatása során feltárta a település egykori templomát és templomkörüli temetőjének egy részét. 34 Feltételezi, hogy a templom második építési periódusában épült volna, mégpedig a XI. században, az a kisméretű, íves szentélyzáródású tégláit. A gótikus hajó nyugati fala, középen a beépített idomtéglával. 11. Westliche Wand des gotischen Schiffes mit dem Profilziegel in der Mitte. 11. Mur ouest de la nef gothique, avec la brique profilée emmurée au milieu. 11. Западная стена готического нефа с профильным кирпичом посредине. templom, melyet а XIV. században kibővítettek. 35 A románkori rész méretei megegyeznek a rádpusztai temploméval, sőt a bővítés módja is azonos (a hajó toldása, kegyúri karzat kialakítása, támpillérek építése, stb). Legutóbb Parádi Nándor a Hács-béndekpusztai templomrom alaprajzát közölte és leírta a maradványokat. 36 Ő is felhívta a figyelmet az építőanyag, méret és kialakítás tekintetében e rom és a rádpusztai hasonlóságára. A templomhoz tartozó település edényégető-, illetve sütő-kemencéinek leletanyaga alapján bizonyítottnak látja, hogy a Hács-béndekpusztai és a rádpusztai templomok építése egy időben, a XII. században történhetett. 37 Mellőzve most azokat a téglából épült, részben romos, részben átalakított Somogy megyei középkori templomokat, melyek alaprajza, periodizálása még nem kellőképpen tisztázott (ilyenek pl. a somogyvámosi, az Ádánd-kétyei, somogytúri romok, vagy a kercseligeti, 1770-ben átalakított, de románkori íves szentélyzáródású templom), még a zselicszentjakabi bencés apátság 1960 — 64 között feltárt maradványait vegyük szemügyre. 38 Aligha kell ugyanis messzebbre mennünk, hogy a rádpusztai, a Hács-béndekpusztai, fonyódi templomromok, vagy a műemléki kutatást ezidáig sajnálatosan nélkülöző Teleki templomának 39 előképét megtalálni véljük. Az eddigi közlések alapján is szembeötlik, hogy a XI. század 2. felére keltezhető, téglából épített, háromhajós, kegyúri karzatos, ívelt szentélyű templom bizonyos méreteket (pl. szentély) és alaprajzi beosztást tekintve (pl. kegyúri karzat) megegyezik a felsoroltakéval. A közvetlen hatás a románkori kis falusi templomok felépítésénél, majd bővítésénél is bizonyára innen eredeztethető és nem a somogyvári bencés monostortól. Anélkül, hogy teljességre kívánnánk törekedni még csak a szomszéd megyék íves szentélyzáródású analóg falusi templomainak felsorolásában is, nem mellőzhetjük néhány Vas-, illetve Zala megyei templom megemlítését. Mégpedig nemcsak a formai azonosság miatt, hanem a rájukvonatkozó történeti adatok hasonlósága miatt is. Rád templomának építtetőit fentebb már a hasonlónevü Rád nemzetség tagjaiban neveztük meg. Béndek birtokosai feltehetőleg már a XIII. században is, 1331-ig a Tengerdiek voltak. 40 Fonyód — legalább részben és a XIII. század elején — a pannonhalmi apátságé. 41 Teleki — a XIV. században már két településre vált szét — birtokosai között különféle egyházakat és a gordovai Fancs családot találjuk. 42 A hiányos adatok miatt azonban egyértelműen egyik esetben sem tudjuk eldönteni, meghatározni e somogyi települések templomainak építtetőit. Formailag azonos jellegű templomot találunk a zalai Becsehely-Pólán, amelyet Genthon a XII. századra datál, 43 lakosairól, birtokosairól adatunk nincs. 44 Az ugyancsak zalai Böde-szentmihályfai, félköríves szentélyű, homlokzati tornyú templom 45 építtetőit a XV. századtól ismert itteni birtokos Terjék-család 46 elődeiben kereshetjük. Köznemesek települése a vasi Magyarszecsőd, 47 melynek félköríves szentélyű, homlokzat előtti toronnyal épített templomát Genthon XIII. századinak tartja. 48 Ugyancsak kisnemesek lakta település volt az egykori Kopács falu, 49 az általuk építtetett templom (ma Csempeszkopácson) arányait és belső téralakítását tekintve 50 ugyancsak felsorolható a rádi templom analógiái között. Feltűnőnek kell tartanunk, hogy ott, ahol megbízható adatok állanak rendelkezésünkre, ezeket a félköríves szen191
