A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
41. Golgotai jelenet (Lechler után). 41. Golgota-Szene (nach Lechler). 41. Scène de Golgotha (d'après Lechner). 41. Голгофский эпизод (по Лехлеру). szét, melynek talpát két plasztikus koncentrikus körbe fogott, hasonló kivitelű egyenlőszárú kereszt díszíti (44. kép, 1). Polaschek arra gondol, hogy az örökmécs olaját tartották ebben 373 . Hasonló bélyegekre a mondottakon túlmenően is hozhatók még példák a római emlékanyagból 374 . A tiefenthali erdőben feltárt, a császárkor közepére datálható noricumi égetéses és csontvázas sírokból származó kerámián olyan ujjnyom-sorokat figyeltek meg, amelyek egymás felett, szabályosan jelentkeznek. Ezeket R. A. Maier az edények készítésével hozza kapcsolatba 375 . Az említett ujjnyom-sorok az edények hurkatechnikás felépítésére utalnak, ami viszont a kézikorong alkalmazását tételezi fel 376 . Az Alpok vidékén egy kézikorongot használó, fenékbélyeget alkalmazó csoport élt még a késői császárkorban is. Nálunk a késői avar griffes-indás csoporthoz tartozó kerámián, a VIII. század végén 377 jelennek meg a technikai megoldásuk és képtípusuk alapján fenék bélyegnek tekinthető ábrázolások. ,,A fenékbélyeges edények kérdése még nem dönthető el, mert a későrómai és az avarkori darabok közt még hiányoznak az összekötő szálak" írja Radnóti Aladár 378 . Ebből annyit máris látunk, hogy az avarkori fenékbélyegek nem jelentik helyi előzmény folytatását, hanem felbukkanásuk új etnikum megjelenésével kapcsolható össze. Kovrig Ilona, aki elsőnek foglalkozott a Duna-vonal későavar kerámiájának fenékbélyegeivel, igen óvatosan fogalmaz az eredetkérdésében 379 . Ezt írja: „Nem hiszem, hogy az avarkori edények hullámvonalas és részben fenékbélyeges csoportja etnikai hovatartozásának problémája egyelőre megoldható lenne. A provinciális, germán és szláv elemek annyira összekeverednek benne, hogy éppen e kérdésben legfontosabb temetők részletes publikációjának megjelenése előtt—gondolok itt elsősorban Dévényújfalura, Szobra, Pilismaróira — nehéz volna megnyugtató eredménnyel előállni." Cs. Sós Ágnes a dévényi kapunál, a Duna vonalán beszivárgó szláv fazekasokra gondol a késői avar kerámián felbukkanó fenékbélyegekkel kapcsolatban 380 . Z. Cilinska viszont ezt írja 381 a Nővé Zámky-i későavar temető kerámiájának fenékbélyegeiről: „Ihr reiches Vorkommen nicht nur in Nővé Zámky, sondern auch auf den übrigen Gräberfeldern der Südwestslowakei nördlich der Donau (SalaDuslo, Sala-Veca, Dvory and Zitavon usw.) lässt uns nicht 80 in Zweifel darüber, dass ihre Herkunft hier ist und dass sie im Verlauf des IX. Jh. von den übrigen Slawen übernommen wurden." A hivatkozott temetők sajnos még publikálatlanok 382 . A VIII. század végi fenékbélyegekkel kapcsolatban két etnikum jöhet számításba, a szláv és az avar. Nézzük ezek szerepét. Egy etnikumra a temetkezési szokások a legjellemzőbbek és ezek azok, amik legtovább őrződnek meg. László Gyula a különböző szláv temetkezési rítusok közül a halmos temetést és az égetést tartja a legjellemzőbbnek 383 . Az égetéses temetkezések kerámiai anyagában a fenékbélyeg nincs meg. Z. Cilinska írja 384 : ,,Die Konzentration der Bodenstempel im VIII. Jh. beschränkt sich auf die Skelettgräberfelder des mittleren Donaugebiets, vereinzelt erscheinen sie auch im Niederösterreich." A halmos temetők anyagában elvétve kerek, vagy négyszögletes lenyomatokat találunk az edények talpán. Ezek elterjedését és a velük kapcsolatos nézeteket Vojtech Budinsky-Kricka foglalta össze 385 . A kutatók egy része a fazekaskorong tengelyvégének lenyomatát látja ezekben, mások fenékbélyegeknek tekintik őket. Z. Cilinska szerint 380 egy részük tengelyvég lenyomat, más részük viszont fenék bélyeg. Kovrig Ilona az alattyáni temető második rétegéhez tartozó sírok anyagában olyan szabadkézzel formált edényt talált, melynek talpán ott a kérdéses kerek bemélyedés. Ez esetben tengelyvég lenyomatról nem lehet szó, a bemélyedés fenékbélyegnek tekintendő 387 . Utaltunk már arra, hogy napszimbólum a pont, a kör, a körkörös, vagy pontkörös dísz is. A tárgyalt jel jól beilleszthető a fenékbélyegekkel kapcsolatos elképezlésünkbe. A kérdés őskori előzményeire röviden utalunk csak. 42. Boszniai tetoválás (Glück után). 42. Tätowierung aus Bosnien (nach Glück). 42. Tatouage de Bosnie (d'après Glück). 42. Боснийская татуировка (по ГЛЮКУ).
