A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
gyakori a kereszt alakú áttörés. A koloszkovai (Szovjetunió) veretnél'00 ékek és pontok vannak a szárak között (30. kép, 6), a chaczki leletben 201 csupán kör alakú áttöréseket találunk (30. kép, 5). A hazai késői avar leletanyagban is megtaláljuk az előzményeket. Az alattyáni temetőben Kovrig Ilona a 161. számú sírban a váz nyakában, gyöngyök között kis, kerek ólomlapot talált, melyen egyenlőszárú kereszt szárai között pontok vannak 202 . Ezt (30. kép, 9) Kovrig amulettnek tartja 203 . Hasonló amulett került elő a cikói temetőből is 204 . Ugyancsak nyaknál, gyöngyök között találta Kada Elek a gátéri temetőben a 30. kép, 8 ábráján bemutatott bronz tárgyat 205 , amit ugyancsak amulettnek tekinthetünk. A Keszthely vidéki, úgynevezett „Keszthely kultúrás" 206 karkötők általában a kigyófejes példányokhoz tartoznak. Ezek, véleményünk szerint, a fentebb tárgyalt rheinhesseni korongfibula és az említett vörsi S fibula, vagy a niederdollendorfi sírkő utalása szerint Wodan tiszteletével is összefüggésben lehettek. E karkötők sorában gyakran találkozunk olyan példányokkal (30. kép, 1—3), melyeket fekvő keresztek díszítenek, néha pont, vagy pontkörös kitöltéssel 207 . Fettich Nándor dák hatást tételez fel ezekkel a karkötőkkel kapcsolatban 208 , dák hatást lát a karkötők általunk vizsgált motívumaiban is 209 . Úgy gondoljuk, hogy az eddig bemutatott anyag is bizonyítja a motívum hosszú életét és rendkívül széleskörű elterjedését. Mindez kizárja annak a lehetőségét, hogy a motívumot egy etnikum javára könyvelhessük el. A magunk részéről nyugati germán beköltözést tételeztünk fel Fenékpuszta és Keszthely környék esetében 210 és ezzel magyarázzuk azt a germán jelleget, ami a 23. 1. Westerndorfi sigillata (Kellner után). 2. Csatlemez (Dunning és Hawkes után). 3. Karkötő (B. Vágó után). 4. Mozaikrészlet (B. Thomas után). 5. Karkötő (Récsey után). 23. 1. Westendorfer Sigillata (nach Kellner). — 2. Spangenplatte (nach Dunning und Hawkes). — 3. Armband (nach Vágó). — 4. Mozaikteil (nach B. Thomas). — 5. Armband (nach Récsey). 23. 1. Terre sigillée de Wertendorf (d'après Kellner). — 2. Lame de boucle (d'après Dunning et Hawkes). — 3. Bracelet (d'après В. Vágó). — 4. Détail de mosaïque (d'après B. Thomas). — 5. Bracelet (d'après Récsey). 23. 1. Вестендорфская сигиллата (по Келлнеру). 2. Пластинка от пряжки (по ДУННИНГУ и Гавкесу). 3. Браслет (по Б. Ваго). 4. Часть мозаики (по Б. Томасу). 5. Браслет (по Речей). Keszthely kultúra esetében érezhető. A kérdéses fekvő kereszt sem idegen ebben a környezetben, amire Kossina utalt már 211 . A későnépvándorláskori anyaggal kapcsolatban egy St. Sabine-i (Franciaország) szarvasagancs korongot említhetünk 212 , amely tizenkét arany lappal van díszítve (26. kép, 6). A kerek arany lapocskák az egyenlőszárú kereszt különböző variációit tárják elénk, de a változatoknál is megfigyelhető a szárak közti pont. Egy posritteni (Kelet-poroszország )viking súly 2I;f fedőlapja (31. kép, 3) azért érdekes, mert a kereszt ugyan egyszerűen bele volt reszelhető, a szárak közti pontok kimélyítése azonban körülményesebb munkát igényelt már. Egy upplaandi IX. századi kard 214 markolatgombján svasztikákból alakított kereszteket látunk, a keresztvason a fekvő kereszt mellett az álló keresztet is megtaláljuk. Az utóbbi szárai közt kis négyszögek vannak (31. kép, 1). A krungli (Stiria) temető korongfibuláján 215 az egyenlőszárú kereszt kék, a szárak közti pontok fehér zománccal vannak fedve (31. kép, 2). Igen gyakori a keresett motívum a csüngőkön. Egy olyan arany csüngővel kezdjük az anyag ismertetését, melynek Gotlandon belüli közelebbi lelőhelye ismeretlen. A gotlandi, IX. századi csüngő 216 középpontjában fekvő kereszt van, a szokásos pontokkal. A felső, íves záródású képmezőben orans tartású, stilizált alak, talán Máriával azonosítható. Az alsó képmező három, körbe fogott, kipontozott keresztje talán a Szentháromsággal azonos. (32. kép, 7). Hasonló technikai megoldású egy krími csüngő is 217 , középpontjában fekvő kereszttel és pontokkal (32. kép, 6). A bolgary-i (Szovjetunió) ezüst csüngő korát Posta Béla a IX— X. században állapítja meg 218 . Üj megoldásban tárja elénk a csüngő (32. kép, 1) a vizsgált motívumot. Négyszögben van az álló kereszt, a szárak közt egy-egy ponttal. A négyszög sarkaihoz kisebb négyszögek kapcsolódnak, melyekben egy-egy pont van. Ez a csüngő magyarázza meg a Nővé Zámky-i későavar temető egyik fenékbélyegét 219 , mely üres négyszög sarkaihoz kapcsolódó kisebb, üres négyszögekből áll. A Nővé Zámky-i fenékbélyeg képtípusa egy Oszminoban (Szovjetunió) talált csüngőn 220 is megjelenik. Érdekes a mehntacki (Szovjetunió) XIII. századi lelet is 221 , melyben több csüngő is szerepelt. Az egyik megszokott módon tárja elénk a vizsgált motívumot (32. kép, 3), a lelet másik csüngőjén a Nővé Zámky-i fenékbélyeg képtípusát 4—4 kis négyszöggel kitöltve látjuk viszont (32. kép, 2). Spizyn, A. A. rámutat hogy ez a sajátos motívum a XVI. századig gyakori 222 . A X— XII. századra keltezhető gyelizsanyi (Szovjetunió) csüngő 223 (32. kép, 5) sok rokonságot mutat a már tárgyalt alattyáni későavar amulettel (30. kép, 9). A XI. századi csüngőkön annyira gyakori már a keresett motívum, hogy néhány Szovjetunióbeli példa említését elégségesnek tartjuk. Azallaschi ezüst csüngő 224 sírleletből származik (32. kép, 4). Az allaschi csüngő hármas köre szegélyezik a vopsai csüngőt 225 (43. kép, 2). A mihajlevai 226 (34. kép, 7) és scsukovcsini 227 csüngőknél (34. kép, 3) háromszögek vannak a kereszt szárai között. 70
