A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Vajkai Aurél: Faller Jenő Veszprém megyei művelődéstörténeti munkássága

2. A várpalotai vájárvizsga résztvevői 1939-ben. Az alsó sorban jobbról a második Faller Jenő. 2. Teilnehmer an der Häuerprüfung von Várpalota im Jahre 1939. Der zweite rechts in der unteren Reihe Jenő Faller. 2. Les candidats de l'examen de mineurs de Várpalota, en 1939. Jenő Faller est le deuxième du côté droit dans le rang inférieur. 2. Учестники экзаменов на забойщиков в Варпалоте в 1939-м году. В первом ряду второй справа Енё Фаллер. század második felétől kezd kialakulni, de érdekes módon magasabb szintre csak a mi századunkban jut fel, akkor, amikor éppen a jövő eddig alig elképzelt távlatai vannak kibontakozóban, az atomismeret, az űrhajó, a televízió s egyebek korszakában. Minél nagyobb a technikai tudásunk, minél kecsegtetőbbek a jövő lehetőségei, annál izgalmasabbá kezdenek válni a múlt idők rejtvényszerű kultúrái, egyszerű, kezdetleges technikai eszközei. Az űrhajó árnyékában ilyen kérdések kezdenek izgatni: hogyan gerjesztettek tüzet, miképp szállítottak súlyos köveket a piramisokhoz stb. Művelődés van, nevezzük bár kultúrának (mint a németek) vagy civilizációnak (mint a franciák vagy az angolok) vagy akár állítsuk szembe e két fogalmat (ahogy Spengler tette), de az kétségtelen, hogy mindez a társadalom, a közösség függvénye. Egy meghatározás szerint minden, ami a társas együttélés szervezetét és kereteit illeti, ide tartozik. Nem meglepő tehát, hogyha a technikai fejlesztést előrelendítő, a jövőt építő bányamérnök egyúttal a múlt kultúráját nyomozza, kérdéseit kísérli meg tisztázni. Faller Jenő helytörténeti, művelődéstörténeti kutatásokat végzett, részben kinn a terepen, részben levéltárakban, könyvtárakban, s ha áttekintjük publikációinak gazdag sorozatát, szinte megfejthetetlen rejtély, mikor volt ideje ennyit búvárkodni, ennyi oklevelet átolvasni, lemásolni, lefordítani, könyvet átböngészni, nagy területeket bejárni, objektumokat felmérni, mindent gondosan átvizsgálni és rögzíteni. Jól emlékszem, valahányszor Veszprémbe átjött Palotáról, mindig beugrott a levéltárak egyikébe, a múzeumba is, s mindig hozott magával valami meglepő híradást újabb leletről, észleletéről, felfedezéséről. Gyakran mindjárt a múzeumba is szállította az értékes leletet, középkori faragott kőpillért vagy régészeti, néprajzi tárgyat. Néhány év alatt több helytörténeti írása jelent meg, mint amenynyit a megyei múzeum és a helyi levéltárak munkatársai tíz év alatt összeírtak. Helytörténeti művei közül elsőnek említhető négy község monográfiája: Csetény (1929), Szapár (1934), Inota (1934), Jásd (1934). A leírásokat rendszeresen építi fel, kezdve a község nevének etimológiájával, jó földrajzi — s mint geológus szakember — igen részletes, alapos földtani tárgyalásával. A természetrajzi képet követi a község történetének részletes leírása. A jegyzetekből kiderül, hogy Faller Jenő tökéletesen ismerte a szakirodalmat, nyomtatott forrásmunkákat, de ami ennél is meglepőbb és értékesebb: igen alapos levéltári kutatásokat végzett s számtalan oklevélszöveget, jegyzőkönyvrészletet, levelet, s más hasonló írásos elmékanyagot hoz helytörténeti munkáiban első közlésként (Országos Levéltár, a veszprémi püspöki és káptalani levéltárak, Fehérvári püspöki levéltár, Veszprémi megyei, Fehér megyei levéltárak, Veszprémvármegyei Múzeum anyaga, családi levéltárak, parochiális jegyzőkönyvek, számadások stb. anyagából.). Közléseiben számos művelődéstörténeti, néprajzi adatra bukkanhatunk, így pl. Jásdon 1779-ben fatemplom állt, Inotán a prdéikátor lakásának egyik fala sövényfonású volt (1820). — Szapárnál megemlékezik az 1810. évi móri földrengésről. — A műemlékeket (templom, templomi felszerelés) mindig részletesen leírja, történetüket adja (Csetény, Jásd), sőt felfedez értékes faragott köveket, s Faller Jenőnek köszönhető, hogy pl. a jásdi volt bencés kolostor megmaradt, kiválóan értékes levélékítményes faragott pillérdarabja bekerült a Veszprémmegyei Múzeumba, ahogy ugyancsak Faller érdeme egy igen szép gótikus faragású kő megszerzése Várpalotáról. 6