A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
az egyenlőszárú kereszt is előfordul, a szárak közti ékekkel 111 (W. kép, 3). A dobogói fenékbélyeg pontosabb analógiáját találjuk a cucuteni idolon, melynek gyomorrészén rombuszban fekvő keresztet látunk, a kereszt szárai között egy-egy ponttal 112 (11. kép, 1). Roska Márton tetoválásra gondol ezzel kapcsolatban 113 . A Schliemann gyűjtemény egyik trójai, női alakot utánzó arcos urnájával (11. kép, 2) folytatjuk felsorolásunkat, melyen a genitalia helyén egyenlőszárú álló keresztet (görög keresztet) látunk, a szárak között egy-egy ponttal 114 . Az arcos urnák Trója II. rétegével kezdődtek, de még az V. rétegben is előfordulnak 115 . Schliemann ásatásából származó orsógombot (11. kép, 5) is említünk, melynek fedőlapján íves vonalak által határolt mezőkben fekvő kereszteket látunk, a szárak közt egy-egy ponttal 116 . Sajnos, a Schliemann által kiásott orsógombokat nem lehet réteghez, így pontos korhoz kötni 117 . A szicíliai Pantalicaban talált festett edény oldalán csúcsukkal érintkező rombuszokban látjuk a fekvő, kipontozott szárközű kereszteket 118 . Egy lengyeli talpcsöves tálat (10. kép, 5) is említhetünk, melynek belsejét egyenlőszárú kereszt tölti ki, a szárak között ék alakú díszítést látunk 113 . A rézkorvégi, bronzkori emlékanyagban gyakoribb már a keresett motívum. Egy laibachi idolt (11. kép, 4) említünk, melynek ruhaszegélyein négyszögbe fogott fekvő kereszteket látunk, a keresztek szárai közt egy-egy ponttal. Roska Márton a ruhára varrt csont díszítéseket látja ezekben 120 . A laibachi edényeken is gyakori a tárgyalt motívum. A bemutatott példányon (11. kép, 3) körbe fogott egyenlőszárú álló kereszt szárai közti tereket háromszögek töltik ki 121 . A zóki típusú kerámia jellemzője a kereszt alakú, néha vonalkákkal is díszített talp 122 , de a körbe, vagy négyzetbe, rombuszba fogott egyenlöszárú kereszt díszítés is gyakori ezeken az edényeken 123 . Ebből az anyagból egy abrahámi (Csehszlovákia) tál 124 belsejének díszét a 12. képen mutatjuk be. A tószegi anyagban több esetben is megtaláljuk motívumunkat. Egy parázsborító (13. kép, 1) érdekessége, hogy belsejében plasztikus, körömbenyomásokkal díszített kereszt szárai között bütykök helyettesítik a pontokat 125 . Banner János ószentiváni ásatása során szűknyakú edény belsejében találta meg az edény fenekén a plasztikus, körömbenyomásokkal tagolt keresztdíszt, a szárak végén álló hegyes bütykökkel 126 . A tószegi parázsborítóhoz hasonló megoldású díszítést két budapesti, korabronzkori edénytöredéken is felismerjük. Az egyik Budafokon 127 került elő (13. kép, 2), a másik a Tabánban 128 . Tószegi „A" rétegből származó tálca alakú edény 129 alján a lábak között kipontozott térközű kereszt dísz töredékét látjuk, a kereszt szárai azonban svasztika-szerűen egymás felé fordulnak (13. kép, 3). Tószeg hasonló rétegéből származó edény oldalán 130 négyzetekbe fogott fekvő keresztek vannak, a szárak közti pontokkal, az edény nyakán egymáshoz kapcsolódó fekvő keresztek szárai között helyezkednek el a pontok ( 13. kép, 4). Mozsolics Amália a kisapostagi bronzkori urnatemetőből közöl egy olyan tálat 131 , melynek talpát és oldalát kereszt alak négy mezőre osztja. A mezőkben fekvő kereszteket látunk, a szárvégeken ellentétes állású kis kiágazásokkal (13. kép, 5). Egy veszprémi mészbetétes edényke talpán pontokból alakított körben hasonló megoldású egyenlőszárú keresztet látunk, a szárak között egy-egy kis ponttal 131a . Sőtér gátai ásatásából származó bronz tűk lapos fején 132 kettős körben van az egyenlőszárú kereszt, a szárak közül azonban hiányoznak a pontok. Hasonló alakú csehországi tűkön (14. kép, в) azonban a pontokat is megtaláljuk már 133 . Az árpádkori fenékbélyegek és a bronzkori edényfedők díszítése közti rokonságra Höllrigl József utal már 134 . Az általa közölt anyagból két, a vizsgált motívummal rokon példány 135 is adódik. Egy későbronzkori, füzesabonyi tál talpán és oldalán látható komplikált díszítés 136 középpontja maga az edény talpa, többszörösen körbe fogott egyenlőszárú kereszttel és a szárak közt két-két ponttal. Az edény oldalán levő bemélyedéssel övezett bütykökből az edénytalp felé futó vonalak újabb egyenlőszárú keresztiét adnak ki, melyek szárai között vannak az edény lábait jelentő nagy, hegyes bütykök. Egy gernyeszeg-vidéki edény talpának és oldalának díszítése 137 is említhető még. A 15. képen egy kaukázusi edény díszítését felülnézetben adjuk 138 . A száj melletti lapos bütykön látjuk a vizsgált motívumot. A dunaújvárosi bronzleletben 139 két példányban szerepel az a füles bronz csüngő (14. kép, 2), melynek ábrázolása közeli rokona a dobogói fenékbélyegnek. Hasonló bronz csüngőt más, hazai lelőhelyről is ismerünk 140 . A skandináviai sziklarajzok között nem gyakori a keresett motívum, de előfordul 141 . Erwin Richter nyomán mutatunk be egy ilyet 142 a 14. kép, 1. ábráján. A dobogói fenékbélyeg képtúpusa gyakori az őskori, feltehetően koravaskori csonkagúla alakú agyag nehezékek fedőlapján. A lengyeli 143 (16. kép, 1) nehezékkel kezdjük a felsorolást. Több Donja Dolina-i darabot is bemutatunk még 144 , melyeken különböző fekvő és álló kereszteket látunk, a szárak közti pontokkal (16. kép, 2—5). Ezeken kívül csupán arra a Donja Dolina-i nehezékre 145 utalunk még, melybe bronz karkötővel hengerelték be a kereszt L alakú díszítést (17. kép). A Donja Dolina-i anyagból 146 azokat a keresett motívummal díszített töredékeket is említhetjük, melyek fedők, vagy edények fogói lehettek egykor (16. kép, 6-7). A kiéli múzeum ismeretlen lelőhelyű arany csészéjével 147 folytatjuk az előzmények felsorolását, melynek talpán levő díszítés közeli rokona a dobogói fenékbélyegnek (18. kép, 4). Sacken a hallstatti temetőből közöl egy olyan bronz korongot 148 , ami szintén a dobogói fenékbélyeg képtípusával van díszítve (18. kép, 1). Egy hosszában átfúrt, kereszt alakú agyagtárgy is előkerült még ott 149 , ezzel a motívummal (18. kép, 2). Egy St. Andrä bei Etting-i koravaskori csésze belsejében grafittal rajzolva látjuk ezt a díszt 150 (18. kép, 5). Hasonló egy Berlin vidéki urnafedő 151 díszítése is (18. kép, 3). Egy piedilucoi (Itália) bronz leletben talált bronz lapon álló, egyenlőszárú kereszteket látunk, a szárak közt pontkörös díszítéssel 152 (18. kép, 6). A koravaskori anyaggal kapcsolatban egy franciaországi övveretet is említenünk kell. A négyzet alakú vereten fekvő keresztet látunk, a szárak közti pontkörökkel 153 . Utalhatunk még egy uffingi, bronzzal tausirozott vas szegre is, melynek fején ékek vannak az egyenlőszárú kereszt szárai közt 154 . A szkíta anyagot a pilini pecsétlő 155 bemutatásával kezdjük (19. kép, 1). Egy pilini szkíta edényen az egyenlőszárú álló kereszt szárai között elhelyezett svasztikákkal is találkozunk 156 . A mátraszelei 2. számú sír orsógombjának kiterített rajzát 157 a 19. kép, 2 ábráján mutatjuk be. Romnyi faluban (Szovjetunió) Mazaraki ásott ki 158 egy olyan edényt, amelynek vállán svasztika sor fut körbe, melyet az edény két szemközti oldalán elhelyezett, négyszögbe fogott álló kereszt szakít meg. A kereszt szárai közt pontok vannak (19.kép,3). A görög kultúrterület festett vázáin gyakori a fekvő, vagy álló kereszt, a szárak közti pontokkal. Néha önálló motívum ez, gyakrabban látjuk a ruha díszek sorában. A hatalmas anyagot pár példával kívánjuk illusztrálni csupán. Egy chiosi, i. e. 7—6. századi vázán 159 (20. kép, 3), egy 600 körüli korinthosi vázán 160 (20. kép, 1), vagy egy i. e. 525 körüli caerei hydrián 161 (20. kép, 2) önálló motívumként jelenik 20. 1. Korinthosi váza (Rayet és Collignon után). 2. Caerei hydria (Szilágyi után). 3. Chiosi váza (Szilágyi után). 4. Andokides vázájának részlete (Furtwängler és Reichhold után). 20. 1. Korinthische Vase (nach Rayet und Collignon). — 2. Hydria von Caere (nach Szilágyi). — 3. Eine Vase von Chios (nach Szilágyi). — 4. Teil der Vase von Andokides (nach Furtwängler und Reichhold). 20. 1. Vase corinthien (d'après Rayet et Collignon). — 2. Hydride de Caeve (d'après Szilágyi). — 3. Vase de Chio (d'après Szilágyi). — 4. Détail du vase d'Andocide (d'après Furtwängler et Reichold). 20. 1. Коринфская ваза (по Райету и Колиньону). 2. Церейская гидра (по Силади). 3. Хиошская ваза (по Силади). 4. Часть андокидской вазы (по Фуртвенглеру и Рейххольду). 66
