A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Újlaki Endre: Restaurátor szemmel a Veszprémi Egyházmegyei Múzeum fából alkotott műtárgyai között

23. Szt. Péter szobra restaurálás előtt. 23. Die Statue des Hl. Petrus vor der Restauration. 23. Statue de St. Pierre avant la restauration. 23. Статуя св. Петра перед реставрацией. 25. A szobor hátoldala restaurálás előtt. 25. Rückseite der Statue vor der Restauration. 25. Le dos de la statue avant la restauration. 25. Задняя сторона скульптуры перед реставрацией. 24. Szt. Péter szobra restaurálás után. 24. Die Statue des Hl. Petrus nach der Restauration. 24. Statue de St. Pierre après la restauration. 24. Статуя св. Петра после реставрации. 26. A szobor hátoldala restaurálás után. 26. Rückseite der Statue nach der Restauration. 26. Le dos restauré. 26. Задняя сторона скульптуры после реставрации. vászonragasztást megújítottam, az elölnézeten mutatkozó plasztikai hiányt műfával pótoltam, műfából mintáztam. (14., 22., 26. kép.) A szobrok alá helyezett — csúszószöggel ellátott — deszakalpok a talapzati síkok védelmét egyensúlyi helyzetük biztonságát szolgálják (gyűjteményen belüli mozgatások, stb., stb. esetére). Az önmagában megállni képtelen Péter esetében a megtámasztó vasalásra is szükség volt. A kiegészítések harmóniában vannak az összképpel, de ami igen fontos: a laikus számára is mutatják későbbi eredetüket. A restaurálás a dammárkencés felületvédő réteg felhordásával ért véget. A restaurátor feladata, hogy — emberi fogalmak szerint — beláthatatlan ideig biztosítsa a mű fennmaradását, ezért minden óvó-rendszabályt a legnagyobb gonddal és körültekintéssel kell végrehajtania, hiszen a restaurálás mindig igen nagy jelentőségű változást okoz a műtárgy életében. A műtermi munka a védőlakk felhordása — száradása, majd a műtárgy átadása után végetér. Igen helyes azonban, ha a restaurátor mégsem tekinti lezártnak a munkáját, és amennyire a lehetőségek engedik, még évekig figyelemmel kíséri a műtárgyat. Az egymás után, illetve egymásra alkalmazott (felhordott) szerves és szervetlen vegyszerek fára, színezésre és egymásra hatásával, a legkisebb anyagrészecskék műszerrel és időegységgel nem mérhető elrendeőzdésével a műterem elhagyása után, az optimális műtermi viszonyoknál rendszerint kedvezőtlenebb elhelyezésben számolni kell, annak ellenére, hogy a restaurátor lehetőség szerint csak fára, színezésre nem ártalmas vegyszereket alkalmazhat. A megfigyelés során az esetleges elváltozás — amit csak a restaurátor szeme vesz észre •— azonnal korrigálható. Az ok megkeresése kiváló tanulmány — a jövőszámára pedig értékes tapasztalat —• a restaurátor számára. 429