A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Kiss Ákos: A tüskevári római telep 1962–63. évi feltárása

kat; ezek az épületfalak, lábazatok burkolatai voltak. Egy ilyen kő burkolólapot habarcsba rakvataláltunk a XVIII. sz. szelvényben, — ez töredékes volta dacára megállapíthatóan hatszögletű volt —, talán padlóburkolatul szolgált. De a 2,5—3 cm vastagságúra hasogatott bazaltlapokból itt is került elő. Az ilyen külső burkolólapok alkalmazása más hasonló pannóniai emlékekkel történt egybevetés alapján a kései idők építkezéseinek (Hosszúhetény, Örvényes, stb.) a jellemzője. II. sz. villa vízvezetékkel is el volt látva, szétszórt cserepeiből következően inkább korai periódusában, mert a későbbi bolygatatlanabb maradványok között in situ részleteire sehol sem sikerült ráakadni. Az építmény külső falai a 80 cm vastagságot is elérhették és a mai talajszint alá 1,10 m mélységig is lenyúltak. Az osztófalak kb. 60 cm vastagok voltak. A nagyszámú ablaküvegtöredék az épület számos ablakáról tanúskodik. Feltűnő volt közöttük egy kis négyzetes töredékféle, ennek alapján az egykori ablaküveg szerkezetei helyreállíthatók; ezek, legalábbis részben, 4,5 cm-es oldalú 2,5—3 mm vastag négyzetalakú részek rendszeréből állottak. A II. sz. villa kísérő leletei közül a házikerámiaanyag a rétegek erős bolygatottsága következtében nem nyújtott támpontot a két periódus időbeli elhatárolásához. A III—

IV. szdi házikerámia szórványosan az ásatás egész területén előfordult; így a IV. szelvényből III. szdi fogaskarcolt vörösfestésű edény töredéke, sárga ólommázas IV. szdi töredékek. (L. a 9—10. képen.) A kései sárga és zöldmázas kerámia aránylag nagyobb számban mutatkozott. A házikerámia töredékek általában késeiek, a III., de méginkább a IV. szdból. Egyéb kísérőleletek közül az épülettől É-ra előli. A két tüskevári villa kísérőleletei. 11. Begleitfunde der zwei Villen von Tüskevár. 11. Trouvailles secondaires des deux villas de Tüskevár. 11. Находки, сопровождающие обе тюшкеварские виллы. 10. A két tüskevári villa kísérő leletei. 10. Begleitfunde der zwei Villen von Tüskevár. 10. Trouvailles secondaires des deux villas de Tüskevár. 10. Находки, сопровождающие обе тюшкеварские виллы. került hagymafejes bronz Т fibulát (I. szelvény) és bronz bútorveretek lemezkedarabjait említjük. Egy bronz lószerszámveret kerek, egyetlen áttörettel bír, az ún. trombitamustrás félékből, előoldalán finoman rovátkolt kötéltagdísz fut körbe, (á; 6,8 cm, Itsz: T. 62.19.1.) (18. kép 1.) Lendületes, mozgalmas ívelésű mintája alapján a veretet még a II. szdi kelta ízlésű helyi fémművesség termékének tekinthetjük. Egy vasollónak csupán egyik fele maradt meg, a rugalmas nyelű eszköz á: 16,8 cm, ltsz: T. 62.16.2. (19. kép 3.) Egy vaskulcs felül áttöretes, a szokásos L alakú zárrésszel, (h: 11,6 cm, ltsz: T.62.16.1.) (19. kép 5.) Egy vasfűrész egyik oldalán áttört lyukkal bír; ez ezen a végén fanyélbe volt foglalva, h: 17,8, sz: 5, v: 0,2—3 cm. Ezenkívül vasfülek, szegek kerültek innen elő, 7,2, 12,8 cm átmérettél. Egy vaskapocs kétszer meghajlított, hegyesvégződésű. (10. kép.) Az épület falkiszedésekkel erősen bolygatott maradványi közül különösen a 63/IV. sz. szelvényből több érme került elő, leginkább a talajszinthez közel: I 1. XVIII. szelvény, Crispus, kisbronz, Coh

2 44. PB Esisq 2. II. szelvény, Hadrianus, ezüst, Ric 468(a) i. u. 138-ból. _! 3. III. szelvény, II. Constantius quinq. Coh

2 293. SMTSA 4. VIII. szelvény Valens Ric 24. b. 364—367, vagy I 367—375. R.PRIMA 42