A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Kiss Ákos: A tüskevári római telep 1962–63. évi feltárása

4. Az I. sz. villa terrazzo felületei. 4. Terrazzoflächen der Villa Nr. 1. 4. Les surfaces en terrazzo de la l

re villa. 4. Терразитовая поверхность 1-й виллы. lyiségeinek tájolásától függetlenül haladt, felül nagy négyzetalakú (5.5X31X41 cm) téglalapok fedték, közöttük CRN bélyegeset is találtunk. A csatorna habarcs aljával tartományi viszonylatban is a szegényesebbek közé tartozott, ezek ugyanis gyakrabban alól is téglával kirakottak. (6. kép.) CRN bélyeges téglák errefelé (Zalaszántó) és főként lejjebb, a Balaton környékén, Gyenesdiáson, Fenéken, de Sümegen is előfordulnak. Készítésükkel kapcsolatosan a C(ohors) R(haetorum) N(oricorum) katonai alakulata is felmerült. Ez a csapattest már Domitianus idején Pannoniában állomásozott,

9 viszont az épület maradványai nem mutatnak ilyen korai eredetet. Az épület falait egyes helyeken, valószínűen a lábazatoknál 2—3 cm vastagságú Somló-hegyi vulkanikus kőzetből származó kőlapokkal burkolták. Alatta 45—50 cm-re vékony ledöngölt világos homokos-agyagos réteg húzódik — szigetelésül (?). A falak alapozásai a római padlószint alá mintegy 80 cm mélységig nyúltak le. Az I. sz. épület a római mezei villák egyszerűbb változatai, a téglányforma zárt beépítésűek közül való. Kerülete: 14X25,60 m. Három hosszúkás, nyújtott téglány alaprajzú helyisége közül főként az épület keleti oldalán fekvő kettőnek folyosó, a szélsőnek pedig esetleg porticus volta is felmerülhetne. A falazások vastagsága azonban a kiszedett falak dacára olyan egyenletességet mutat, hogy keleti oldalán porticus feltételezésére nem igen akad alapunk, a keskeny belső helyiség azonban belső folyosó lehetett. Az északi fekvésű 13x4 m-es helyiség is fekvéséből és formájából következően ilyen belső folyosó volt, de ezeket a római korban helyiségek gyanánt, akár váltakozó rendeltetésekkel is használhatták. (7.-9. kép.) Az épület maradványai között viszonylag csekélyszámú kísérőlelet akadt. Feltűnő volt a kőpattintások, silexek nagy száma, amelyek a feltárás ideje alatt tömegesen fordultak elő. Akadt még fésült díszű újabbkőkori és közelebbről meg nem határozható bronzkori kerámiatöredék, közötte bordázott oldalúak, sőt hullámvonaldíszes késő-népvándorláskori kerámia is. Ezek mellett közelebbről meg nem állapítható korú őskori kerámiatöredékek is több változatban fordultak elő, így a bökdösött szalagdíszes, durva, rosszul átégett vaskosak (12 mm átm.), durván besimítottak stb. (I., II., IV., V. szelvényekből). A III. szelvényben is díszített bronzkori, vonaldíszes újabbkőkori és népvándorláskori kerámia került elő. A római időket az I. szelvényből szürke, vékonyfalú, kései kerámia és vörösre égett, zöldmázas kései edény töredékei képviselik. Ugyaninnen egy kis üveglaptöredéken rátétes-fonalmintás díszítést észleltem; egyszerű ablaküvegtöredékek egyébként bőven kerültek elő. A XX. szelvény ablaküvege plasztikus recézett átmetszetű volt. A

IX. szelvényből való egy vas ládikaveret fűrészmintaszélű közel négyzetes alakú lemeze a szegecselés három kerek luknyílásával, közöttük a kulcs L alakú áttöretével. (8,1X8,1 cm ker., ltsz.: T. 62.32.1.) A III. szelvényből viszont bronz ládikaveret lemeztöredékeit találtuk. A IV. szelvényből került elő a kései vörös-zöld színű ólommázas dördörzstál peremtöredéke beágyazott kőszemcsékkel. (L. a 10—11. képen, és a kép 2. alatt.) jsp A kísérőleletek a hosszan, az i. u. III—

IV. sz.-ig is folyt rómaikori életre utalnak, a házikerámia a II. szdra visszanyúló eredetet is lehetővé teszi.

10 Az épület alaprajzi sajátosságai szerint a zárt négyszögű beépítésűek közül való, amelyek főként a hidegebb éghajlatú északi provinciákban honosodtak meg. Pannoniában ilyen zárt alaprajzú villát több helyről is ismerünk ; a nyilván lakóház rendeltetésű épület kelet5. Az I. sz. villa csatorna maradványa és annak nyomai az ásatás metszeteiben. 5. Gerinnereste dtr Villa Nr. 1 und ihre Spuren in den Schnitten der Ausgrabung. 5. Reste de l'égout de la l

re villa et ses traces dans les coupes des fouilles. 5. Остатки канализации 1-й виллы и ее схема на основании раскопок. 39