A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez

4. Nagyváthy János. 4. János Nagyváthy. 4. János Nagyváthy. 4. Янош Надьвати Nagyváthy eljárt a Georgikon és Helikon keszthelyi összejöveteleire, ahol beszámolt a termelési tapasztalatairól, a virginiai dohány meghonosítási kísérletéről és különféle gyógynövények termeléséről.

142 1818-ban a „Magyar Fewdes és Zászlós Ur"-ból olvas fel.

]43 Nagyváthyt és Pethét ekkor 200—200 forint jutalomban részesítik agrártudományi tevékenységükért és a georgikoni tiszti széknek is tagja lesz.

144 Nagyváthy 1819 elején meghalt. Veje, Nyikos László írja:

145 „E folyó 1819.ik esztendő Febr. Hónapnak 24-ik napján egy hétig tartó forró hideglelés után: ki múlt e világbul" A halál oka mai szóval tüdőgyulladás. Lovaczky Ferdinánd gyógyszerész 54 forint 14 krajcáros számlája a február 19-én, 20-án, 22-én és 24-én kiadott gyógyszerekről szól, melynek zöme „China Mixtum".

146 Temetésén ott volt Festetics György is, akit Darnay Kálmán szerint

147 ez a téli út vitt sírba. „Nagy-Váthy János barátunk mintegy három héttel előzte meg joltevőjét" írja Horváth Ádám Kazinczynak.

148 Apósa halála után Nyikos László értesítette Trattner könyvkiadót, hogy hat kéziratot talált Nagyváthy hagyatékában, ezeket kiadás céljából megküldi.

149 Trattner Tamás 1819. június 10-én válaszolva megküldi a kiadandó könyvek nyomtatási költségeit is.

150 Nyikos nem akar nyereséget és csupán Nagyváthy emlékét akarja a könyvekkel megörökíteni, így ellenszolgáltatás nélkül lemond a szerzői jogdíjról.

131 A helikoni ünnepségen ismertetett Magyar Földes és Zászlós úr kinyomását a cenzúra nem engedélyezte. A munka tartalmát Vörös Károly foglalta össze többször említett, kitűnő dolgozatában,

152 mi csak megemlítjük, hogy Zsivora György ügyvéd 1841 őszutó hó 28-án kelt levelében arról értesíti Nyikos Lászlót, hogy Magyarország hazai gazdálkodása és a Magyar Földes és Zászlós Ur kiadatása ügyében csak akkor tud eljárni, ha a kéziratokat megkapja.

153 Nagyváthy hagyatékában talált és Trattnernek kiadásra átengedett anyagból megjelent munkák közül az 1820-ban kinyomtatott Magyar Házi Gazdaassonyt említjük, melynek egy példányát Nyikos Lászlóné, Nagyváthy Lídia megküldte özvegy Festetics Györgynének. A válasza így hangzik: „Kedves Édes Asszonyom ! Sok féle dolgaim okozák, hogy késedelmes vagyok köszönetemel, mellyel tartozom azon ékes bé kötött könyvért, melyet igen kedvesen vettem. El nyugodott Édes Attya valóban különös tapasztalatú Gazda és Gazda Asszony tudományú volt, méltó az eö könyvét követni.. ."

154 Festetics György és Nagyváthy János kapcsolatában és viszonyában olyant, ami Festetics Györgyöt elmarasztalná, nem látunk. Nagyváthy halála után családja viselkedése sem tükrözi ezt. Festetics György névjegyén a vaskos fa véleményünk szerint a helikoni tölgy. Helikon nélkül jellemzése nem lenne teljes. A Graeven ezred híres beadványával foglalkoztunk már. Nézetünk szerint a magyar vezényleti nyelv csak függvénye a nemzeti hadseregnek, amely az ország függetlenségét volt hivatva biztosítani Festetics szerint. A nemzeti hadsereg alapvető elképzelésében, mivel ezt a kor viszonyai között megvalósítani nem lehet, a maga módján megteszi a lépéseket kialakítása irányába. Az 1802. május 2-án megnyílt országgyűlésen, május 25-én a felső tábla küldöttei a következő izenetet terjesztették elő:

155 „Gróf Festetics György addig is, mig a hadi tudományoknak tanítása Magyarországban felállíttatik, olyan ifjaknak felsegitésére, kik a hadi tudományokban kívánják magukat gyakorolni, a következő ülésen beadandó feltételek s mód szerint 40,000 forintos ajánlott légyen." A feltételeket július 19-én foglalták irásba. A tőke évi 2000 forint kamatjából három olyan nemesi származású ifjú részesüljön magasabb katonai képzésben, akik Magyarország jelenlegi területéről, Erdélyből, vagy a Részekből származnak. Az ösztöndíjasok, mivel Magyarországon ilyen intézet nincs, a bécsi mérnöki akadémián tanuljanak. Mihelyt Magyarországon a megfelelő intézet megnyílik, az alapítványt az kapja meg. A magyar nemzeti hadsereg kialakításának első, harcos kísérlete után, most a kor viszonyai közt megvalósítható kezdeményezését indítja el. A cél teljesen világos, ezért hangsúlyozza az ösztöndíjasok magyar származását. Az udvarképes tisztikarba akkor jobbágyi származású nem juthatott még be, az ösztöndíj tehát nemes ifjak számára szólt. Berzsenyi Dániel Festetics Györgyhöz írt Ódája, nyil22 337